Mégis én vagyok az irigy, mocsok aki soha nem segít?

Mondjuk én nem ilyen egyetemre járok.

Nálunk úgy néz ki h szívesen összeülünk megbeszélni a megoldásokat.

Sőt levlistára is kipakolunk jegyzőkönyvekhez adatokat, de utána mindenki csinálja meg a jegyzőkönyvét maga! - amúgy is ciki lenne ha lebuknánk hogy ugyanúgy néz ki a jegyzőkönyvünk.

Én csak akkor haragszom ha vmi jó anyagot bedobok a közösbe, kijegyzetelt 100 oldal stb. aztán fél év múlva megtudom hogy egy pendrivenyi cucc volt náluk, amit velem nem osztottak meg.

Tehát részemről ha van vmi ami nem számít bele a versengésbe akkor azt megosztom - lásd régi kémiaszámítások, jegyzőkönyvadatok - de tananyagot már nem fogok lövöldözni ezek után az fix.

Te pedig válaszold azt nekik: " Mindenki írja meg a leckéjét ahogy tudja! Ha nem vagy tisztában egy kérdéssel szívesen elmagyarázom, de nem fogok helyetted dolgozni."

Az én véleményem a dologról:

Örülj neki hogy így alakult. Idejében megtudtad milyenek az emberek és ezt ne felejtsd el soha a hátralévő életedben!Ez az egyik legfontosabb lecke amit az egyetem taníthatott, mert programot írni anélkül is tudtál ahogy elnézem.

Helyesen cselekedtél amikor nem adtad oda!

A te túlélésed az első.Aztán megint te jössz, azután megint te és majd csak a sor legvégén ők.

Mert: Soha nem fog helyetted SENKI törődni veled.

Ha segítesz másoknak nem hogy meghálálnák hanem még ellened is fordítják. ( mint kiderült)

Majd most mutassák meg mekkora pengék.

Tiéd lesz az ösztöndíj ők meg majd dicsekedjenek a kettesükkel.

Csak így tovább tesó!