19 éves vagyok, és úgy érzem, hogy semmi értelme nincs élnem. Más is élt át ilyen válságot?
19 vagyok. Most fogok érettségizni, és megyek továbbtanulni. A problémám az, hogy itt vagyok 19 évesen, és SEMMIT nem értem el az életben. Ha leteszem az érettségim, mehetek szalag mellé dolgozni, mintha lenne 8 osztályom. Letettem két középfokú nyelvvizsgát, de minek? Használni nem tudom a nyelvtudást. Felvételinél annyit ér, minthogy egy ismerősöm apjának jó összeköttetései vannak, és kapott papírt, ami alapján kap plusz 50 pontot továbbtanulásnál. Az osztályomból mindenki azt várja, hogy vége legyen már az évnek. A padtársammal (aki azt mondja, hogy igaz barátnőm, mégis a születésnapomra egy boldog szülinapot sem mondott) nem tudok beszélgetni, mert állandóan olyan feszült a tanulás miatt. Az iskolán kívüli barátnőim nem értenek meg, mert egy kicsit nyíltabb lettem az utóbbi pár hónapban. Itthon érzem, hogy nem is igazán szeretnek. A szüleim azért nevelnek, ruháznak, etetnek, mert muszáj. Azt mondják, hogy szeretnek, de érzem, hogy tárgyként kezelnek. A nővérem pszichés beteg, az öcsém már azt várja, hogy koleszos legyek, és az övé legyen a szobám. 19 éves létemre, nem volt még párkapcsolatom. Egyszer jártam egy nagyon kedves sráccal 2 hetet, de dobott távolság miatt, de azóta is kínoz a barátságával. Most is próbálkozok egy sráccal, de csak nyűglődök. A szüleim megállás nélkül hangoztatják, hogy legyen eszem, ne adjam magam neki oda korán, majd egy év múlva. A mamámnak ennyi idősen már gyereke volt, anyukám már házasságban élt. Én mit tudok felmutatni? Semmit. Egy senki vagyok. Ha meghalnék, eltemetnének, a temetésemen még ott lennének udvariasságból az emberek, de igaz könnyet nem sokan ejtenének értem. Annyira bánt, hogy ide jutottam. Egyedül vagyok, de nagyon. Csak arra vágyom, hogy valaki szeressen, elfogadjon. De senki nincs. Vágyom arra, hogy valaki törődjön velem, hogy megöleljen, érezzem, hogy számíthatok rá. De nincs egy ilyen biztos pont az életemben. Aki ismer, az azt látja, hogy megvan mindenem, szerető családom, barátaim. De sajnos ebből semmim nincs meg.
Egyedül vagyok ezzel az érzéssel? Valaki érez hasonlót?
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Megpróbálom megszívlelni a tanácsaitokat, és mosolyogva élni, örülni annak, ami van.
Már az is jólesett, hogy válaszra méltattatok. Köszönöm még egyszer.
- Kopogtatnak ... ki az?
- A szeretet vagyok!
- Mit szeretnél tőlem, miért jöttél? ( vagy mit akarsz, tünj el innen !-? )
- Megismerni jöttem Téged.
- Miért akarsz engem megismerni? Hiszen én ismerlek már. Miért pont engem akarsz megismerni?
- Mert már itt lakom benned olyan régóta, s még nem sikerült kiismernem téged.
- Ezt hogy érted? Én már ismerlek és nekem ez elég!
- Na látod! Szoktál ajándékot venni másnak és úgy hiszed tudsz szeretni?
- Igen ! igen-igen-igen! Igenis tudok szeretni!
- Akkor ajándékozz meg engem kérlek azzal, hogy megismerhesselek is szeress engem is annyira, hogy legalább meghallgatsz.
KÖSZÖNÖM !
Szeretet vezet be minket az életbe, nemcsak fizikailag, a megszületésünkhöz vezetve ebbe a világba; de ugyancsak életeink minden percében érzékenységre nyit meg, és új tapasztalatokhoz és feladatokhoz vezet el minket. Emlékszünk a gyermekkori történetekre a régimódi fösvényről, aki lejárt a pincébe, vagy fel a padlásra, gyertyával kezében, és bezárkózva mohón gyönyörködött kincseiben, nyaka köré és karjára öntötte aranyát és ékszereit, és fürdött bennük morbid örömmel. Mégsem volt boldog, mert mindig tele volt félelemmel, felugorva minden, pislákoló gyertyája által vetett mozgó árnyékra, minden hangra összerezzenve. Szó szerint igaz, hogy ennek az embernek az önzése másokkal való kapcsolatai zsugorodását okozta, életének szörnyű összeszűkülését. Azonban a szeretet kiterjeszti, elűzi a félelmet, és az embert emberré teszi. Ez a valódi emberi érzés, és ha ezt elveszítik az emberek, valódi életüket veszítik el, még ha testük továbbra is mozog.
Egy valamikor Indiában hallott történet mutatja, mennyire különbözik a szeretet a gondolattól, és mennyire követendők a szeretet parancsai, ahol emberi életről van szó. Egy idős emberről szól, egy nagy faluban lakott Indiában hosszú idővel ezelőtt. Ő volt ott messze a leggazdagabb ember, hatalommal bírt, de nem volt jó természetű, valójában arra használta hatalmát és gazdagságát, hogy gyötörte és kínozta azokat, akiket nem szeretett, egy rém volt a falusiak számára. Az öregembernek volt egy fia, aki maga volt a kedvesség, és mindenki vágyott arra a napra, amikor majd megörökli az idős ember vagyonát és tisztségét, és áldásként él majd minden ember számára. A történetben szereplő harmadik személy egy vándorló sannyasi volt, aki jótékonykodott, és történetesen eljutott ebbe a faluba, ahol elidőzött kis ideig. Hamarosan tudomására jutott, hogy mi folyik ott, különös kísértés ötlött elméjébe, és azt találta mondani: "Miért ne öljem meg ezt az idős embert, és szabadítsam meg ezeket az embereket nyomorúságuktól, és adjam meg az esélyt az ifjú embernek, hogy mindenfelé jót tegyen, amit bizonyára meg fog tenni, ha megteheti? Az idős ember nem boldog, és nem érdekes, hogy velem mi történik, mindaddig, amíg jót teszek." És most feltehetjük a kérdést: "Mit tenne Ön ilyen körülmények között? Az lenne logikus, hogy ez az ötlet jó." A legtöbb ember szerencsére azt tenné, amit a sannyasi tett, és hagyná az öregembert élni, ahogy a szív parancsolja.
A bennünk lévő bölcsesség tudja, hogy mindannyian egyek vagyunk, és többé nem képzelhető el, hogy a boldogság megvásárolható bárkinek, másnak hátrányt okozva, vagy az igazság megnyerhető szándékos gondolathamisítással. Hasonló problémával találja szembe magát a nyugati világ jelenleg, az élő állatokon történő kísérletezésekkel kapcsolatban, ami állandóan folyik. Senki sem szereti, szörnyűségétől minden szív összeszorul, és a tanulók, akik hozzáfognak, kezdetben borzonganak amiatt , amit tenniük kell, amíg a szív meg nem edződik. Mindezt a logika és emberi jólét nevében teszik; az elme azt látszik mondani, hogy jogos az emberi fájdalom csökkentése érdekében. Mégha csökken is ezáltal az emberi fájdalom, minthogy végképp lehetetlen ilyen módon, miközben a karma kormányozza a világot, ugyanakkor ez megkeményíti a szíveket, és késlelteti a faj haladását. Bizonyára mindenki úgy gondol a jövő emberiségére, mint ami szeretettel és erővel teli emberekből áll, nem a föld hasadékaiban csúszó, elaggott testek megnyomorított rabszolgaságában, amiket csak élőlény-társaink hihetetlen fájdalma árán lehet fenntartani; még mindig nem fogják fel, hogy bölcsességük hiánya késlelteti azokat a dicsőséges napokat.
Bölcsesség fedezhető fel olyan egyszerű érzelemben, mint a filozófus Emersoné, aki utazásból hazatérvén kezet rázott a fák alsóbb ágaival, mondván, ő érzi, hogy a fák örülnek visszatérésének, hogy köztük van, ugyanez nyilvánul meg az író és költő, Rabindranath Tagore esetében, aki bele tud helyezkedni egy kisgyermek vagy egy csermely szellemébe, és érzi az élet céljait egy zsúfolt város szurtos utcáin is. Jnana, bölcsesség az maga szeretet, az élet ugyanazon tudatossága mindenben.
1. A Szeretet egy nagy mosoly. ami bármikor megjelenik az arcodon, a szívedben, amikor arra az illetőre gondolsz,vagy arra a dologra, amit szeretsz. És akkor valahogy tisztábban tudsz levegőt venni. Valahogy olyan magától értetődő lesz mi a szereped a világban, és hol a helyed. És léted arra a percre, vagy abban a percben elnyeri értelmét. Arra a percre minden tiszta lesz, amikor kimondod, vagy ki sem kell mondanod, hisz sokan nem tudnak/tudunk kimondani dolgokat. Épp elég amikor érzed...... Szeretem.... és a legjobb, hogy nem kell úgy folytatnod a mondatot, hogy ..... mert....... mert mindegy kit és miért. ajándékba kapott emberi lehetőséged, jogod, és kötelességed a szeretés. szeress hát! -úgysem tehetsz mást. Nincs más dolgod a világon, mint szeretni. Szeretni mindent. Szeretni felébredni(mennyire imádom én), szeretni dolgozni menni, szeretni dolgozni, szeretni beszélgetni és hallgatni, érteni, érinteni, megérteni, megérinteni, megértve és megérintve lenni. szeretni enni, inni, tenni és lenni. Szeretni élni. Minden nappal újra és újra élni. annyi minden van körülöttünk, amit szerethetünk, hogy észre sem vesszük mennyi mindent is szeretünk. És elfelejtjük szeretni őket. És elfelejtjük szeretni önmagunkat.
2. szerintem tudok szeretni. az egyik barátom akivel végérvényesen sikerült összevesznünk Jennyn azt mondta később hogy kezdi felfogni hogy az a szerelem amit én érzek az már nem szeretet és nem szerelem azmár sokkal több annál mert az én szeretetemnek nincsen párja a világon mert ilyet ember még nem érzett. jólesett hogy felfogta hogy teljes szívemből szeretem Jennyt. az igazi szeretet mikor szerelmesvagy valakibe és közben a pasiügyeiben segítesz neki ha hajnali 4kor felhív sírva, az amikor járni nincs erőd de őt felhívod, mikor már egy doboz cigire nincs pénzed de neki gyűrűt veszel a szülinapjára, mikor odamész hozzá egy csokor gyönyörű virággal és aztmondod boldog csütörtököt!, mikor semmi más nem számít csak ő az igazi szeretet.
3. Úgy érzem, hogy tudok szeretni. Mi az igaz szeretet? Ami önzetlen. Ami lélekből ered. Félelmek nélkül, nem akarom megváltoztatni az embereket, a maguk önvalójában fogadom el őket. Az igaz szeretet nem vár el semmit, ad ad és még ha néha azt isérezzük, hogy terméketlen talajra hull a magja, a későbbiekben visszaigazol az élet, hogy igenis mindenhol szükség van a szeretetre. A szeretet elenged, és nem korlátoz. " Senkinek nincs nagyobb szükségre a szeretetre, mint annak aki úgy érzi, hogy nem tud feltétel nélkül adni."
4. Szeretni nagyon tudok. Az igaz szeretet önzetlen és őszinte. Az igaz szeretet nem némán figyel, szegít, odafigyel rád átölel. Ha valakt igazán szeretsz sosem engeded el a kezét felsegíted még akkor is ha néha elesel vele, azt szereted igazán akiért kérdés nélkül feladnád mindened és nem kérnél cserébe semmit. Ha valakit igazán szeretsz már attól boldog vagy ha ő boldog. Ha szeretsz, vele akarsz meghalni még akkoris ha a következő pillanatban kell meghalnotok!!
5. Bennem felvillant nem egysezer és nem kétszer. Jó lenne non - stop ebben az állapotban maradni. Hitem szerin5t eljön az a nap amikor már nem tünik el sehova..mert állandósul bennem. Az igaz szeretet leírhatatlan. Egyszerüen benne van minden létező..és még az is melykeről nem tudsz csak hallottál vagy olvastál. Az igaz szeretetből a világon és ebben a galaxisban senki és semmi nem képes kimaradni.
6. Tudok szeretni, olyannyira, hogy szükségem van egy társra, akit szerethetek, mert valakinek 2oda kell adnom" azt a rengeteg szeretetet, ami bennem van, mert ha nem tudom kiadni, akkor szenvedek, szinte szét feszít!! Ebből gondolni lehet, hogy Gyuszit mennyire szeretem!! Ő is nagyon szeret engem és azt mondta szó szerint, hogy:" Belehalnék, ha elvesztenélek!" Olyan édi! Az igaz szeretet feltétel nélküli!!
7. Tudok, nagyon. Ragaszkodás, önzetlenség, segítségnyújtás, érdeklődés, érezze a másik, hogy fontos nekem, és számíthat rám. Szeretek szeretni, de azt ki kell érdemelni. Kiérdemelni nehéz, elveszteni is, de gyengíteni a köteléket köztem és az illető között könnyű. Ha a kötelék nem gyengül, szinte lehetetlen, hogy elveszítse a szeretetemet, akkor is, ha nem érdemli.
8. Sokat töprengtem a szeretet dolgon,és még töprengek is.Ha azt mondom,hogy valakinek szeretem a társaságát,szeretek vele beszélgetni,az önmagában még nem szeretet.De olyan embert már szerettem,aki szeretetreméltó volt.És nála éreztem is tényleg,hogy szeretem.Belegondolva,nem is tudnám megmagyarázni,hogy mit éreztem akkor.Nem akartam szétboncolni,mert féltettem az érzést.
9. tudok. sokakat kedvelek,szeretek,de kevesen vannak,akiket ezzel az igaz szeretettel.talán buta példa,de ha ezen kevesekre rálőnének,a golyó elé ugranék.a szeretet számomra az élet szeretete is,a természeté,amiben a felsőbbrendű erő él,tükröződik,az alkotás,az élet szépsége,rengeteg apró apró dologban körülöttünk,amit már képtelenné váltunk meglátni.
T
10. Az igaz szeretet számomra a feltétel nélküliséget jelenti. Az, hogy a másikat önmagáért szeretem, nem próbálom átformálni, elfogadom és nem várok el tőle semmit, ami önmaga ellen való. Nem függ attól sem, hogy ő szeret-e engem, vagy sem. Azt gondolom, tudok szeretni, bár ez a fajta szeretetet sajnos nem tudom az élet minden területén megvalósítani...
11. Igen és nem. Egy 3 évvel ezelőtt véget ért katartikus szerelem azonban megmutatta, hogy tudok szeretni valakit annyira, hogy elengedjem, elfogadjam a döntését. De talán nem tudok eléggé szeretni ahhoz, hogy harcoljak: ki tudja, hol van az elengedés és a harc határa, mikor mit kell tenni. Igaz szeretet? Remélem, létezik és megtalálom magamban és a társamban.
12. Nagyon tudok szeretni, néha már túlságosan is. Mármint teljesen háttérbe szorítom magam a szeretett lénnyel szemben. Az igazi szeretet, az szerintem egy olyan valami, amihez kell egy másik fél is, aki nem él vissza ezzel és nem válik önzővé az önzetlen szeretettől. És ettől ez a szeretet, bátran adja oda magát, mert nem fél attól, hogy esetleg elvész.
13. Tudok! A szeretet türlemes, jóságos; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltûr. A szeretet soha el nem múlik."
14. Szerintem senki sem tud. Igazán szeretni egy ember sem tud. De a szeretet megfogalmazni nem is lehet. Van erre egy elmélkedés: Mindenki szagolt már rőzsát. Fogalmazd meg milyen az illata. Aki ismeri, nem tudja leírni a rózsa illatát... Ugyan így van ez a szeretettel. Aki érzett mér iylet, nem tudja leírni. S miért is kéne???? Szerintem ez nem jó kérdés.
15. Igen tudok szeretni, sajnos néha jobban is mint kellene. Szeretből 3 féle létezik mindegyik picit más és más van egy családi szeretet, a szerelmi szeretet, és a baráti szeretet. Viszont mind a 3 ban van egy közös, ami az igaz szeretet, amikor a másikat szeretjük elfogadjuk a jó és rossz tulajdonásgaival együtt, és feltétel nélkül tudjuk szeretni.
16. Szerintem tudok szeretni, ó de még hogy. Azt, akit szeretek azt elhalmozom minden szeretetemmel és gyöngédségemmel az élet minden területén. Az igazi szeretet: amikor átadod magad az érzéseknek. Nem félsz a hatástól, hogy elszabadulnak elfojtott vágyaid, érzéseid. Megteszel mindent, de mindent a szeretteidért, mert annyira szereted őket. :)
17. Úgy érzem tudok szeretni, volt időszakom amikor nem ,mert sok bántást kaptam már életemben ,és így védekeztem.Az igaz szeretet amikor képesek vagyunk saját magunk érdekeit félretenni mások céljaiért, feláldozni életünket másokért,áldozatot hozni másokért,mások érdekeit tartván fontosabbnak a magunkénál.Az igazi szeretet önzetlen.
18. Ugy erzem tudok szertni csak azt alig tudom elviselni ,ha visszaelnek vele.Nagyon megvisel es osszetor.Ha szertek,azt teljes erombol teszem es igyekszem mindnet megtenni annak erdekeben,hogy az illto erezze de van ,amikor abszolut nem is ereztetem,mert nem tudom valahogy.Igazi szertet az,ami kibir mindnet,elnezi a hibakat kolcsonosen es soha nem mulik el...
19. Tudok szeretni. Mindig is tudtam. Megtalálom a jót az emberekben, nincsenek fenntartásaim, nem hallom meg ki mit mond a másikról, nincsenek előítéleteim. Mindig megláttam a gyerekeken és a szüleiken is ha bajban voltak és segítettem. Sokszor elég volt "csak" meghallgatni őket vagy a gyerekeknek egy ölelés - és megnyugodtak.
20. de nagyon nehéz ez a kérdés. nagyon tudok szeretni. de hogy mitől lehetne ezt tapinthatóvá tenni??? azért nem tudom ezt megmagyarázni, mert számomra semmi logika nincs a szeretben. olyan őrülteket és őrültségeket tud szeretni az ember. én eddig azzal magyaráztam magamnak, hogy biztos ez is a karmám, azért szeretem.
Szia, én is hasonló cipőben járok csak kb mindenből bukok :/ épp érettségi elött félévkor 6 ból..egész nap itthon ülök netezek alszok tvzek és undorodom magamtól...nincsenek barátaim vagy elhagytak..se párkapcsolatom se semmim! anyámat kinem állhatom... folyton veszekszünk meg mindig mondja mé nem költözök fel apámhoz...ha lenne hely mennék de ott sincs! szóval csak vagyok és lélegzem..nekem van halálvágyam már évek óta kb ez vagyok én de sztem egyre rosszabb! :'( nézd azt h neked legalább a suli megy! és jók a jegyeid lesz érettségid meg diplomád amivel lehet 15 év múlva tök jól elfogsz tudni helyezkedni nem úgy mitn én...! nah szia :) (irhattok ha gondoljátok)
18/F
Én is így vagyok ezzel. Egy öngyilkossági kisérleten már túl vagy. 3hét a pszichátrián... NE tedd meg!
Én is a halálomra várok. DE önkezüleg?! inkább nem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!