Mi fiatalok hogyan leszünk később? Vagy csak én aggódok fölöslegesen?

Élettapasztalat!

Ha nem egész nap a Facebook előtt lógsz, akkor neked is lesz majd, más kérdés, hogy a világ változik, mások az elvárások.

Mondjuk nézem a 20 év körüli haverjaim és nem vagyok boldog, pedig én sem vagyok sokkal idősebb.

Egy szöget sem tudnak egyesek beverni, de a formátumokat, percdíjakat, zenék előadóit fejből tolják. :)

Különben miért dolgozol 20 évesen?

Előzőhöz egy rövid hozzászólás: Valószinűleg azért dolgozik 20 évesen, mert még a mai világban sem jár mindenki egyetemre. Szerintem szerencsére, mert a sok diplomás ember között aki ki végezné el a többi szükséges munkát.

Kérdezőnek: Ne aggódj, te is leszel talpra esett, az évek hozzák a tapasztalatot. Én 53 éves vagyok. 20 évesen remegett a gyomrom ha például egy hivatalban ügyet kellett intéznem, néha megszólalni is alig mertem. Ma meg több száz ember ügyeit intézem. Sajnos az én szüleim már nem élnek, 23 éves voltam mikor édesanyám meghalt. Ők mindig hiányozni fognak, jó lenne sokszor kérdéssel fordulni hozzájuk, de kénytelen vagyok magam megoldani a dolgokat.

07:08

Igazad van, nem kell mindenkinek diploma, de így esélye sem lesz arra, hogy sokkal többet keressen, mint 85 ezer. Diplomával a kezében már könnyebben pályáz meg egy olyan állást, ahol nem minimálbért fizetnek.

Már most a jövője miatt aggódik, szóval szerintem érdemesebb lenne visszaülni a padba és ha nem is diplomát, de még egy szakmát szerezni.

Első vagyok. Nagyon helyesen teszed!

Jó pap is... tudod. :)

Üdv!

Én igaz, hogy 16 éves vagyok (srác), de bennem is nagyon sokszor megfogalmazódik ez a kérdés. Apukám, hogyha azt kérnék tőle hogy építsen egy repülőt, még azt is megcsinálná, papámmal együtt. Hihetetlen, hogy milyen mester emberek, pedig nem a szakmájuk, egyszerűen csak unatkozott fiatal korában és barkácsolt. Sebesség mérőt a bicikliére meg olyanokat, amiről én álmodni sem merek, hogy én egy olyat valaha is meg tudok csinálni... Kérünk tőlük valamit, nincs olyan hogy nem tudja megcsinálni, hihetetlen. A mai generáció meg csak a számítógép előtt ül. Beleértve természetesen engem is. Apu mindig azt mondja,hogy csak józan paraszti ész kell a dolgokhoz. Amiben jobb vagyok, azok csak a nyelvek, szerencsére jó nyelvérzékkel születtem.. Ha kell valami, aput felhívom. Még egy égőt se tudnék kicserélni szerintem, anélkül, hogy ne hívnám fel telefonon. Mostanában hibáztatja saját magát, hogy nem velem csináltatta a dolgokat, és ő pedig hátulról magyarázta volna, hogy mi és hova. Mostanában viszont nekikezdünk ennek a megoldásnak is. :) Félek a jövőre nézve, félek, hogyha majd a feleségem megkér hogy javítsak meg valamit, a vízvezetéket vagy valamit, mert semmit nem tudnék vele kezdeni. Ne haragudj, hogy így belerondítottam, de csak ide tudtam leírni, és kiadni magamból. :)

Érdekes kérdés. Tény hogy ma kevésbé talpraesettk sok dologban a fiatalok. De jobban értenek máshoz. Összességébe viszont valóban életképtelenebbek. Mert túl sok lehetőségük van szórakozni és punnyadni. 40-70 évvel ezelőtt az emberek többségének sokkal nagyobb kihívásokkal kellett szembenézni, mint ma. Ma viszont sokkal bizonytalanabb világban élünk. Kicsit elkorcsosultunk, és sok dolog már csak a véletlenen múlik. Nem lehet olyan könnyen jövőt csinálni magunknak.

Ha van pénzed, akkor könnyű dolgod van. Veszel egy kertesházat, mellé egy barkácssufnit és elkezdesz tanulni. Ha úgy érzed hogy képtelen vagy megoldani dolgokat akkor apád hibája is, mert mindent helyetted intéz, és nem önállóságra nevelt. Ma már azt kell mondani sajnos, hogy a szülők se tudnak életre nevelni.

Élettapasztalat. Ők is azért tudják, mert látták valahol. Ha mondjuk nem tudsz vakolni, és elmész egy rokonodhoz segíteni, ahol vakolni kell, akkor ott megtanulod, és már megy. Ha nincs lehetőséged rá, akkor ott a net, abban úgy is jók vagyunk :D

Van egy elméletem arra, hogy a mi generációnk miért életképtelenebb mint, a szüleink. Tehát a szüleim, és az összes idősebb rokonom már kb. 13 éves korától dolgozott valahol suli mellett, mivel nem volt abban az időben pénz (az én szüleim is dolgoztak, pedig mindig a felső középosztályba tartoztak). Így sokkal többet láttak mint én. A másik az, hogy akkor semmi nem volt. Ha a faluban nem volt szakkör csináltak maguknak, mivel tudták, hogy senki nem fog ezzel foglalkozni, ha nem volt focicsapat, akkor csináltak. Ezek után az a generáció elkezdte óvni a gyerekét, túlságosan félteni és "kényesztetni", nehogy már az ő gyereke is ennyit dolgozzon, ha megteheti akkor ne dolgozzon stb. Így minden alánk lett rakva, és óvtak mindentől, és teljesen természetes az, hogy megcsinálnak helyetted mindent. És ez ott is látható, hogy a szüleim így neveltek, a nagyapám meg 10 évesen elvitt mindig ha csinált valamit, amitől a szüleim mindig kivoltak, hogy nehogy bajom legyen, meg megerőltessem magam... Pedig ők is így nevelkedtek fel. Elég hosszú lett, de úgy gondoltam ezt megosztom másokkal is.. :D 19/F