Normális ez az érzés?

16 éves L vagyok...

Arról lenne szó, hogy még nem volt fiúm... Nem érzem hiányát sem, úgy érzem soha se lesz pasim, és valahol, mélyen, nem is szeretnék... Tudom, ez nem normális, de szégyelném magam, előtte és mások előtt is vele lenni... Tudom, hogy ez normális dolog, nem kellene szégyeljem, de valahogy, ha arra gondolok, hogy nekem egyszer pasim lesz, fura érzés tölt el... Valaki erre a korra már nem is szűz, nekem meg még pasim se volt... Nem arról van szó, hogy egész nap otthon tanulok, járok én el a haverokkal, meg minden, de valahogy nekem ez olyan lehetetlen dolognak tűnik... Ha pasikról van szó, akkor néha szégyenlem, hogy nekem nem volt, de emígy meg valahogy nem hiányzik... Barátnőim (akiknek nincs), siránkoznam meg áhítoznak a fiúk után, mint a 7ek óta szomlyazó ember a víz után... Nem tudnám elképzelni az életem pasival... Vannak nagyon "cuki" fiúk meg minden, de ha megkérdeznének, hogy lennék e a barátnőjük, tuti kikosaraznám őket, közben pedig nagyon tetszenek/ik az illető... Őnbizalomhiányos is vagyok, meg minden, annyira csúnya nem vagyok, meg is fordulnak utánam a fiúk... Normális ez az én koromban? :/