Miért nincs önbizalmam még mindig?

Gyerekkoromban volt sok, kb általános 4.ik osztályig, aztán a gimi óta nincs, mindig cikiztek a többiek. És ez nagyon megviselt lelkileg, nem tellett a családunknak divatos ruhákra, a kamaszkor miatt hiába mostam mindig zsírosodott a hajam, és szörnyen pattanásos voltam. (Most már nem vagyok hálistennek), de ezek annyira megviseltek ezek a piszkálódások, a tanáraim is bántottak néha, persze azért barátaim, barátnőim is voltak szinte minden évfolyamról. Kikerültem most egyetemen vagyok, jól tanulok, megy a szekér, de úgy érzem még mindig nem vagyok a topon, már pasim is volt, igaz inkább csak hagytam hogy szeressen, meg kiváncsi voltam milyen egy párkapcsolat, abból rengeteget tanultam. Nemrég regisztráltam a facebook-ra és sokan bejelöltek a gimisek közül. Mindegyiknek hihetetlen nagy az arca, kiraknak magukról 200 képet, van 1000 barátjuk és 10 percenként beírnak valami húdevicceset szellemeset, egymással is amolyan felszínesen jóban vannak, lakásavatók, esküvők stb. Igazából mindenkiről mindent tudok annyi kép van kint. Bár élek társasági életet nekem ez egy kicsit sok, hogy mindenüket kipakolják, a képeken mindenki tökéletes.

Anyám szerint ne vegyem komolyan amit a facebookon látok, mert ez egy ilyen műfaj. Nekem vannak húsvér barátaim, de mégsem cél bejelölni mindenkit.