Hogyan kell bánni a hiperérzékeny emberekkel?

Válaszoltam.

Nekem is hiperérzékenységem van Életem minden területére kiterjed és nem tudom tolerálni. pl.: egy fogászati ellenôrzést annyira túlreagáltam, hogy a székben el is vesztettem az eszméletem csak arra ébredtem fel, hogy kivitt valaki a váróba ( pedig nem kellett volna aggónom, mert soha nem kellett beavatkozás) csak eleve az elôzô páciens érzéseit szinte magamra vettem. Iskolás koromban ez durvább volt: egy egy dolgozatot tragikusan éltem meg. Magyon alapos is vagyok, mivel egy feladatot addig nem hagyok ott amíg úgyvérzem, hogy nem jó (ez elôny, mert a fônõk megelégedett a munkámmal, mert olyan helyen vagyok alkalmazott, ahol a hibalehetôség szintje 0%). Sokszor, viszont egyedül maradtam és még most is vannak problémáim a párkapcsolattal, pedig 21 vagyok és bármilyen nevetséges is még nem voltam szerelmes és igazából barátom se volt, de nem sokat vesztettem vele, mert a környezetemben szakítások sokasága van és van akinek már a 10. kapcsolata volt és most szakított ( abortusza és nemi fertôzése is volt), pedig annyi idôs, mint én. Néha úgy érzem adottság, mert sokszor méhány mozdulatból megérzem egy ember jellemét és a hangjából is jól tudok becsülni szinte 100%-ban. Eddig nem találkoztam senkivel, aki megért régebben nagyon sokan csúfoltak, pedig még szemüveges és szeplôs sem vagyok olyankor akár hetekig nem is beszéltem még szinte otthon sem emberekkel, olyankor a gondolataimba menekültem és különös történetekrôl fantáziáltam. Amikor kiengedtem nem volt semmien témám így nem sokat beszéltem és egyik klikkhez sem tartoztam sôt kis barátnôm se volt, mert úgy gondoltam és még gondolom is, hogy kinek mi köze hozzám, ha csak érdek haver ( általában a szorgalmamat kihasználták és ma már rájöttem, hogy titokban kell tartanom mindent)