Hogyan deríthetném ki, hogy mihez van érzékem, ki is vagyok valójában?

24 évesen, kicsit sokat tapasztaltam, még úgy is, ahogyan nem kellett volna.

Az én helyzetem a következő volt: 16 évesen befejeztem az középiskolát annak is a szakmai részét és úgy voltam vele, hogy egye fene én az érettségit megcsinálom. amikor felnőttképzésen elkezdtem, akkor jöttem rá, hogy ez nagyon nehéz és ott akartam hagyni. Részben sikerült, így pár évvel később (20 évesen újra neki lendültem.) addig pedig dolgoztam.

22 évesen sikerült letennem végre az érettségit és jelenleg kipihenem a fáradalmaimat anyukaként, most 24 éves koromra.

*röviden ez az én történetem*

Veled kapcsolatban; Mivel fiú vagy (gondolom én az írásodból), ezért hagynék időt arra, hogy kibontakozzon a saját személyiséged.

Tedd fel magadnak azt a kérdést; MIT SZERETEK CSINÁLNI?

pl.: Valaki szeret hobbi szinten fordítani ingyen, a saját szabadidejét rááldozva.

Van, aki tanulni szeret, legyen szó számára újdonságról.

Én a helyedben, egy kicsit pihennék és talán passzívra áttenném magam, hogy azalatt az idő alatt, amíg munkát vállalnék vagy csak aludnék/utaznék talán akkor fogsz ráébredni arra, hogy mégis MI AZ, ami érdekelhet.

Remélem tudtam segíteni. :)

Elmehetsz karrier-tanácsadásra, az egyetemeneken is szokott működni.

Illetve ajánlom Smith Andi Kitalálom, megcsinálom vagy Tényleg élet programját, mindkettőben intenzíven foglalkoznak ezekkel a témákkal, amikről írsz. Nekem eléggé úgy tűnik, hogy az útkeresést akadályozza nálad a saját magadról alkotott képet. Ha azt mondom, hogy útkeresés sincs igazából, arra milyen gondolataid támadnak?