Mit tegyek, ha rettegek az élettől, mert nem tudok beilleszkedni/alkalmazkodni egy adott közösséghez?

Szia!

Esetleg felvetném, hogy próbálj beszélgetni valamelyik tanároddal...hátha van szimpatikus.

Különösöbben egyedül végzett munkát nem javasolnék...úgy tűnik benned van a vágy, hogy közösségben élj.

Nem gondolkodj "egyszeűen antiszociális"-ban.

Szerintem ki kellene derítened, hogy ki, miért utál?

Tulajdonképpen jót tenne egy lista.

Melyik tulajdonságodon akarnál változtatni..és melyiken nem?

Melyiken tudsz és melyiken nem?

A Konkrétumokat kellene megtalálni.

Biztos nincs egyetlen kivétel sem az osztálytársak között, aki segítene kideríteni?

Ha van lehetőséged...egy hobbin belül is érdemes próbálkozni...találhatsz új,szimpatikus embereket.

Én nem tudom milyen egy pszichológusnál..de lehet hogy előnyös lenne....egy fiatal társaság...amelyik még rendszerint figyelmetlen....vagy akár szülők, akik maguk is figyelmetlenek...nem pontos tükörképek neked, de másnak se lennének azok.

Üdv!

Sok okos dolgot mondtak az előttem szólók, még egy szempontot hangsúlyoznék.

Az iskolai beilleszkedési teljesítményed persze értem, hogy aggodalomra ad okot, és lehet, hogy nem árt pszichológushoz fordulni. Viszont megjegyzem, hogy a munkahely nem olyan, mint egy ált. isk. osztály. Egy munkahelyen nem az számít, hogy ki a jófej, hanem a szakmai szempontok, a megbízhatóság stb.

A felnőttek világában egyébként is felértékelődik mondjuk a becsületesség, a munkaképesség, az intelligencia, a problémamegoldó képesség vagy egyszerűen a türelem. Csökken viszont sok olyan dolog jelentősége, ami a tinédzserek számára még fő érték.

Ismerek olyan embert, aki nagyon mellőzött volt iskolás korában különc, nem vagány, nem divatos, félszeg viselkedése miatt. A sok vidám, vicces, egészséges focista és kosárlabdázó, rocker és deszkás jelentéktelen nyomott ürgének tartotta. Programozó lett, kiugróan magas fizetéssel, míg sok egykori közkedveltebb alak sikertelen. Az érettségi előtti és utáni világnak egész mások a szabályai, és a való világ, bármennyire is az ellenkezőjét próbálták elhitetni velünk a tanárok, az érettségi utáni világ, nem pedig az osztályterem mesterséges mesevilága.

Lehet, hogy azért nem tudsz beilleszkedni, mert intelligensebb vagy a környezetednél. Ilyen is van. Ez az egyetemen változni fog.

Az is lehet, hogy alacsony az önbizalmad és másokban sem bízol, ezért nem mersz intimitást is magukban foglaló kapcsolatokat kialakítani, ezért nem tudsz különösebben érdekessé válni mások számára.

Szóval ha a helyzetedet súlyosnak érzed: pszichológus. De ne hidd azt, hogy az, hogy "kiutálnak", feltétlenül valami (felnőtt nézőpontból is) komoly dolog.

Szia! Én is a pszichológust javaslom neked (ajánlani is tudok, ha gondolod, kedves, harmincas nőt, én is hozzá járok, hasonló problémáim nekem is vannak).

Munkahelyi tapasztalatokról nem számolhatok be, mert még én sem dolgozom, egyetemre járok. Egy kicsit még én is tartok attól, hogy mi lesz velem munkahelyen, de informatikusnak tanulok... :) Ott nem lesz annyi ember.

Mesélj kicsit magadról, milyennek tartod magad? Csendes típus vagy? Hogy tanulsz? Mivel szeretsz foglalkozni szabad idődben?

Vannak az osztályodban olyanok, akik szimpatikusak neked?

25/L

Sziasztok!Én nem válaszolni szeretnék csak énis ezzel a problémával küzdök..22:30 válasza nagyon tetszett leírta konkrétan a lényeget..jó lenne felvenni veled a kapcsolatot..esetleg msn : focikiraly4@freemail.hu

Sok sikert!

Szia!

Nos, hogy boldogulsz?