Miért nem értékelik a komoly és csendes embereket? Miért olyan közömbös velük mindenki?

Hangsúlyozom,hogy NEM komor,hanem komoly!

Általában mindenkivel kedves vagyok és megadom mindenkinek az alanyi jogon járó tiszteletet.Az emberek számíthatnak rám,amiben tudok,segítek és meghallgatom őket.Senkin sem nézek át,mindenkit emberszámba veszek.(Kivéve persze a primitív,bunkó,neveletlen selejtek...)

Cserébe ugyanezt várnám el az emberektől,de sajnos nem ezt kapom.Az emberek ridegek és közömbösek velem.

Aztán elkezdtem gondolkodni rajta,hogy miért lehet ez és megfigyeltem,hogy egyes emberek miért olyan népszerűek...

Végül arra jutottam,hogy talán túl komoly vagyok...Azt vettem észre,hogy az emberek többsége a nagypofájú humorzsákokat szereti,akik állandóan poénkodnak és dumálnak.Tőlem viszont az ilyen távol áll.Nem szeretem az értelmetlen poénkodást,sokkal inkább az elmélyült,értékes beszélgetéseket.Nem szokásom a felesleges és üres csacsogás.

A munkahelyemen például van egy ember,aki mindenkivel poénkodik,mindenkinek beszól valami vicceset,csak nekem nem.

Nem is igazán beszélnek velem az emberek,csak úgy,ha én megyek oda hozzájuk.

Szóval szerintem én nem tettem senkivel semmi olyat,ami miatt kerülnie kellene,sőt,megpróbálok mindenkivel normális lenni.

De akkor miért ilyenek velem az emberek?Valóban azért,mert komoly és csendes vagyok?Miben kéne változnom,hogy ne nézzenek levegőnek az emberek?(Mellesleg kívül és belül sem vagyok egy sablonos nő...)