Az életben annyi szép dolog van, hogy találjam meg?
az iskolába ,senki nem cs*sztet ,de nem is alakul ki barátság köztünk, egy gyerek sincs aki semmilyen helyzetben sem röhögne ki, vagy legalább lenne egy olyan témánk amiről szívesen beszélek
egy gyerek van akit a barátomnak mondhatok (hasonlít rám belsőleg), de alig tudok találkozni vele mert általába nem ér rá ,nyáron tök jó volt ,végre ugy gondoltam hogy találtam egy barátot ,ááhh de neki meg sokat kell tanulni
a legtöbb csávó meg a lányok is ,szinte mindenki magabiztosabb nálam ,sokan buliznak, a legcikibb helyzetekből is ki tudnak mászni, én meg mintha csak vonzanám az ilyen helyzeteket:(
lehet hogy ez azért van mert a szüleim baromira nem értették meg hogy az ő koruk óta változott a világ és belémnevelték azt a sok régi dolgot ami akkor nem volt elfogadott ,de most már az.A tesóm hasonlít rám azért gondolom ezt
köszönöm aki végig olvasta,
és aki nem a helyesírásomat piszkálja
válasza:Kondizol, szuper! Csak hát, magányos sport, próbálkozhatnál valami társassal is!
Járj nyitott szemmel, nézd meg az Amerikai szépséget pl. és érteni fogod, mire gondolok. Találtál egy barátot, örülj neki, hogy annyi időt tudtok együtt tölteni és ne azon keseregj, hogy másképp is lehetne.
Mit értesz azon, hogy "a szüleim baromira nem értették meg hogy az ő koruk óta változott a világ és belém nevelték azt a sok régi dolgot ami akkor nem volt elfogadott ,de most már az" Miféle sok régi dolgot?
arra a sok régi dologra gondolok ,hogy pl. aki csúnyán beszél az primitív ,a mai világba majdhogy-nem trágárul kell beszélni ahhoz hogy beilleszkedjél a társaságba:S
igen ,sajnos nem élvezem a legtöbb társas sportot ,ezért is kondizok..... régen volt hogy fociztam csak akkor még a maradék önbizalmamat is elvették mikor nem rúgtam gólt(egy viszonylag könnyű helyzetben.....)
régen nagyon jól éreztem magam(kb 4.be) mert akkor még nem volt ennyire nagy különbség az ember és ember között,
tök jól megvoltam az élettel ,most meg....
de ami a legjobban zavar, ami miatt nincsenek barátaim hogy a legtöbb ember személyisége társaságba mondhatni megváltozik.
válasza:Értem, de ma is primitív az, aki csúnyán beszél, főleg ha a közeget nem tudja megválasztani. Ez nem változott, max. kamaszkorban a felnőtt viselkedést látják benne, hogy lám, mennyire nagy vagyok mert milyen prímán tudok káromkodni. Nem jó dolog ez, de életkori sajátosság. Nem leszel kevesebb, ha nem káromkodással próbálsz beilleszkedni.
Nézd, ha nem mennek a társas sportok, akkor ne erőltesd, csak egy javaslat volt. Megint csak életkori sajátosság, hogy mindenben versenyt látunk kamaszkorban - a frizurától a gólrúgásig, a első cigi/szextől a matekdogáig (utóbbiban csak reménykedem... :)
Aki meg tudja már 17 évesen érteni azt, hogy egy jó focimeccs nem a gólok számától vagy a nyeréstől függ, hanem az együtt töltött játék örömétől, az messze értelmesebb a többinél. Mint az is, aki nem hagyja, hogy az egyszerűbbek ilyesmikkel rombolják az önbizalmát.
Az is erény, ha valaki belátja, hogy valamihez nincs tehetsége és nem erőlteti, s nem is szenved tőle, hanem elfogadja.
"de ami a legjobban zavar, ami miatt nincsenek barátaim hogy a legtöbb ember személyisége társaságba mondhatni megváltozik" - ez nagyon jó megfigyelés! Valóban így is van, s az ember azt szeretné, ha mindig mindenki a legőszintébb oldalát mutatná, ezt kívánja az igazságérzete. S ez a kívánsága teljesül a legritkábban... erre én sem tudok mit mondani. Figyeld magadat, a te személyiséged megváltozik, ha társaságba kerülsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!