Ez már beteges rejtett önbizalomhiány?
Nagy önbizalmúnak és tapasztaltnak, na meg arrogánsnak mutatom magam, és ez érdekes, mert annak is érzem magam, nem volt még csajom mert nem léptem soha, meg lusta voltam.. ilyesmik. Most van egy ilyen félig élő, félig netes, még nem kimondottan járás, de én már féltékeny vagyok, ha akár egy apró jelet is látok arra, hogy valaki mást szeret vagy ilyesmi. Irtózatosan sz@r.
Mivel jártas vagyok a pszichológiában tudom, hogy ez kisebbségi komplexus miatt alakul ki, kevés önbizalommal rendelkező embereknél. Arra gondoltam, hagyom a francba ezt az egészet és nem lesz soha kapcsolatom, mert ez nem tesz jót se nekem sem pedig egy adott másik félnek. A problémát ilyen egyszerűen meg lehet oldani.
Vélemények?
Én úgy gondolom, hogy mindennek oka van és racionálisan magyarázható. Ha ezt az egész esetet nézem kívülről elég nevetséges, és ha mondjuk egy ugyanilyen helyzetben lévő ember mesélné ezt, azt gondolnám idióta. De olvasgatva a profilját vagy kiírásait, mindig akkor erősödik bennem ez az érzés amikor egyedül vagyok és ez nem más mint önbizalomhiány, ami pedig azért furcsa, mert eddig nem nagyon volt. Nem szeretem a féltékeny embereket, mert gyengék és mint mondtam az önbizalomhiány miatt alakul ki, de mégis mikor van egy szituáció/kiírás amit iszonyúan félre lehet érteni, én rögtön arra gondolok teljesen jogosan, hogy jó hát akkor ennyi volt stb... és ez egyáltalán nem jó, utána szúr a mellkasom, még meghalni sem lenne kedvem, legszívesebben kitépném a tüdőm közti részt, elmegy az étvágyam stb. Talán a "vadászat" fázisban érzem magam a legjobban, az ad egyfajta löketet, erőtöltetet és feldob, de amikor tényleges kapcsolat van akkor előjön ez. Egyébként a személyiségem is felülírja amikor már tenni kellene valamit és olyan mintha nem tudnék önmagam lenni. Szerintem akkor nem is kellene kapcsolatnak lennie, nincs jobb gyógyszer, csak azért mert minden napom az önismeretről szól kb 14éves korom óta, ezért nem hinném, hogy valaha is sikerül majd ezt az egész érzést felülírni.
Ja és fiú vagyok.
Meg kéne tanulnod bízni a másik emberben.
Főleg azért, mert a valótlan féltékenykedéseiddel csak azt jelzed, hogy tökmindegy mit dumál a párod, te azt úgysem hiszed el, hanem őt egy semmirekellő hazug embernek tartod.
Gondolj bele fordított helyzetbe. Mit szólnál ha téged valaki hazugnak nevezne. Jól pofán vernéd, és meg akarnál szabadulni tőle, nem?
Ertem, mit szeretnel mondani - es meg is ertem, az ember atesik ilyen erzeseken fiatal koraban.
Amit nem ertek, hogy, ha jartas vagy pszichologiaban, miert nem kersz segitseget? Nem arra gondolok, hogy utaltasd be magad a zartosztalyra, nem erre gondoltam. Hanem egy onismereti tanfolyam, vagy egy agykontroll tanfolyam sokat segitene, "helyrerazna" a belso ketsegeidet. Ugy tudnad megtartani az onbizalmadat, hogy nem orolne fel a feltekenyseg vagy a masik iranti bizalomhiany vagy mas, negativ erzelem. Es megmutatna, hogy az onbizalom nem egyenlo onteltseggel, tehat egy olyan egyenes-jo-pozitiv iranyt adhatna, ami sokat segit. Akkor is, ha fiu vagy - probald ki!
02:24 igen ez így van.
5:50 Rengeteget olvastam már erről, csinálgattam is, de ezek szerint gyenge vagyok érzelmi téren. El sem hiszed milyen sziklákat mozgatok meg, amikor rám tör az érzés, gyorsan elő a könyveket, felvételeket, jegyzeteket. De nem sikerül sosem felülírni, csak amikor már valahogy megbizonyosodom róla, hogy nem úgy van ahogy gondolom. (mikor már vele beszélek)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!