Most kezdtem a gimnáziumot, és nem tudok beilleszkedni. Már kialakultak a "csoportok", és én senkire sem szeretnék ráakaszkodni. Hogy lehetne ezt a helyzetet kezelni? Mit tesznek ilyenkor azok az emberek, akik hasonló cipőben járnak?

Gimnazista lány vagyok, most kezdtem a középsulit. Gyakori helyzet: Nem tudok beilleszkedni. Az egyik oszttársam évfolyamtársam volt általánosban, és akkor nagyon jóban voltunk, de most ő a többiek után "lohol", és én nagyon nem érdeklem. A többiekkel nem tudok mit kezdeni, már kialakultak a "csoportok", "párok", és én egyedül vagyok. Olvastam itt válaszokat hasonló kérdésekre, írták, h próbáljak beszélgetni, pl dicsérjem meg, h "jó a fölsőd", stb. Ez nálam alapból megvan, de az ilyenek miatt nem h rám nem mosolyognak, inkább mérgesen néznek, h miért szólsz hozzájuk. Pedig én azt hittem, a kedvesség mindenkinek jólesik. Ha megpróbálok "hozzácsapódni" egy- egy csoporthoz, feleslegesnek érzem magam, olyan mintha rájuk akaszkodnék, és zavarnám őket, ezt pedig nem szeretném. Gondolkodom a magántanuláson, de nem tudnám megindokolni a kérvényt, úgyhogy azt hiszem, ez esélytelen. Pedig nagyon jó lenne, mert nagyon stresszelek az iskola miatt, de a problémáim elől hiába lenne egyszerűbb elfutni, később- gondolom- csak rosszabb lenne.