Fogalmam sincs ki vagyok valójában ?
Ahogyan telnek az évek úgy érzem ,hogy taszítom magam az emberektől. A régi magamba vetett hitem, önbizalmam elveszett, az emberekkel nem találom meg a szót, párkapcsolatom nincsen, nem is érzem azt , hogy kellenék bárkinek , hiszen mit szeressenek bennem, ha azt sem tudom, hogy én ki vagyok?
Amikor társaságban nálam van a szó , elkezdek szorongani , és nem tudok összerakni 2 mondatot értelmesen . Lányoknál ugyanez a szitu . Elkezdek bohócként viselkedni,
Mert fogalmam sincsen hogyan tudnám kezelni a dolgokat .
Sokszor az jár a fejemben , hogy gyerekkoromban rengetegszer az arcomba kaptam hogy mekkora senkiházi vagyok , és az is leszek . Testvéreimtől elég kemény szavakkal.
Amikor túl hangosan nevettünk , akkor rám lett szólva “ minek örülök “ , “hagyjam már abba” .
Apámat isten nyugasztalja, de egész életében depresszióval küzdött és ez erősen kihatott rám . Példának okáért , 19 éves koromban amikor a barátnőm lejött volna hétvégére , apám próbálta akadályozni a dolgot azzal, hogy nagyon gyerekként kezelt , nem akarta engedni hogy ott aludjon .Fájt neki , hogy az idő gyorsan telik és nem fogadta el , hogy a gyereke már felnőtt ember .
Ezek a dolgok olyan szinten gyökeret vetettek bennem, hogy fogalmam sincs miként lehetne visszatáncolni magam ebből a gödörből.
Az idő telik, az éveim elmennek es azon kapom majd magam hogy egy trágyaként éltem , es semmi jó emlékem nincsen .
Ezek a dolgok olyan szinten gyökeret vetettek bennem, hogy fogalmam sincs miként lehetne visszatáncolni magam ebből a gödörből.
Azzal tudod kiverni, ha kicsit rendeződik az életed, sikereket érsz el azokban, amikben eddig nem, és megtapasztalod az ellenkezőjét.
A szociális készségesen kívűl van még gondod az élet más területén? Ezeknek a fejlesztésére jó lenne a fokozatosság és a megfigyelés. Inkább beszélj keveset és figyeld mások viselkedését a beszélgetés közben, vagy a társaságban. Nézd meg milyen szituácíókban vannak zavarban, mikor engedik el magukat jobban, mikor csinálnak hülyeséget, hogyan reflektálnak, ha valaki mond valamit, mikor vágnak a másik szavába, stb. De ne csak azt figyeld meg mást mit csinál, hanem gondolod végig azt is, te mit tettél volna, meg kell keresni a különbségeket. Esetleg írj ki ide kérdéseket, azokról a szituációkról, amiket nem tudsz kezelni, hogy más hogyan kezelné. De nem azt mondom, hogy másold le mások viselkedését, mert az ugyanolyan természetellenes lesz, mint amit most csinálsz.
Szia:))
Nagyon sajnálom, hogy most így érzel!!
Az emberek folyamatosan változnak, néha én is azon kapom magam, hogy “azta, nem is értem, hogy régen hogyan tudtam ezt és ezt tenni, ma már semmi bátorságom ehhez”… Viszont úgy gondolom, hogy csak előre szabad tekinteni! Persze megértem…ezek a traumák egy életen át kísérni fognak, ha tetszik, ha nem, viszont ha egy dolgot tanácsolhatnák, azt talán az lenne, hogy összpontosíts magadra! Ne engedd, hogy azok a rosszindulatú megjegyzések határozzanak meg Téged, amiket fiatalabb korodban aggattak Rád! Az akkori éned már amúgy sem Te vagy!! Próbáld olyan emberekkel körülvenni magad, akik valóban támogatnak Téged és örülnek a sikereidnek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!