Barátnőm olyat vár el tőlem, amit én nem szeretnék. Mit tegyek?

Beszélnetek mindenféleképpen kell erről.

Az viszont nem lehet indoka, hogy "Én csak jót akarok!"

-Úgy ne akarjon "jót", hogy csapot-papot ott hagyat Veled és minden nélkül, - amit alapul tudnál használni a későbbi életedben - elvárja, hogy kövesd a semmibe.

És ha összevesztek, ill. talál magának valaki mást odakint, mit kezdesz Magaddal - akár ott, akár idehaza?

Érzelmi terror szaga van ennek az egésznek, - ha van egy csöpp eszed nem mész bele ebbe!

Más!

Az ilyen ember először kér.

Később elvár.

Azután már követel.

Gondold meg, hogy meddig engeded el a gyeplőt!

2 dolog jutott eszembe:

1. fél egyedül nekivágni és ezért még arra is képes, hogy erre rávegyen. Mert ugye, baromi jól hangzik, amikor az ember kitalálja, hogy külföldre megy, csak hát, amikor megvalósul, és egyre kevesebb nap választja el attól, hogy ott álljon egy idegen város repterén bőrönddel a kezében, akkor azért elgondolkodik. És elbátortalanodik.

Ha ez a szitu, akkor az önbizalmát kell építened, miközben szépen kivonulsz ebből a helyzetből, ismételgetve, hogy te nem akarsz vele tartani, képes ezt egyedül is megcsinálni.

2. Lehet, hogy úgy érzi, igazságtalan a sorstól, hogy neki jutott ilyen lehetőség, s neked meg nem. Úgy gondolja, megfogta ezzel az isten lábát, s a legjobb barátnőjének sem kívánna mást. Ez esetben arról kell meggyőznöd, hogy te itthon is klasszul el tudod képzelni a jövődet, nem látod annyira borúsan, hogy feltétlenül külföldre kell menekülnöd. Vannak terveid is. (Lehet, hogy a szüleitől hallja ezt, hogy aki csak teheti, menjen el ebből az országból.)

Szerinted?