Ez mitől lehet? Hogyan tudnék tenni ezellen?
Szerintem arról lehet szó, hogy valami miatt mindíg adósnak érzed magad, nem tanultál meg egyszerüen elfogadni dolgokat másoktól, talán nem gondolod magadról, hogy megérdemled. Ezzel összefüggésben az is dolgozhat benned, hogy nem fogadod el magad teljesen, vagy nem értékeled magad annyira amennyire kellene. Önértékelési problémád lehet.
Ami még eszembe jut, hogy talán s kapcsolatotokban szeretnélmár tovébb lépni, akár egy összeköltözéssel, de mivel még nem tetted meg, mindegy milyen okból félelmed lehet, nehogy elhagyjon. Hagyod magad szerretni csak úgy, vagy úgy gondolod, hogy ezért mindíg valamit nyújtanod kell?
Nem vagyok kibékülve magammal, nem is az hogy testileg, mert az elmúlt időszakban nagy változásokat értem el amikre büszke vagyok és már nem tekintek úgy magamra, mint egy zsák szarra, de belsőleg... Hiába van, hogy barátságos és befogadó vagyok, hogy próbálok "jó ember" lenni, mégis úgy érzem hogy nem vagyok az, mégis úgy érzem hogy egy tehetségtelen senki vagyok akinek vagy elsőre sikerül valami, vagy sehogy se és ezt sokszor mások is éreztetik velem. Egyedül párom nem, vele pedig lassan egy éve, hogy együtt vagyunk.
Kérdésedre válaszolva, hagyom magam szeretni csak úgy, ő a legelső párom akivel tényleg úgy is érzem, hogy nem kell egy feltétlen "ok" amit ki kell emeljen bárki, hogy "ő azért szeret, mert.....". Ő az első és egyetlen akivel ezt el tudtam érni, akivel ezt tisztázni tudtam magamban és néha vannak olyan gondolataim, hogy jobbat érdemel, valaki olyat, aki Jobban becsülni tudja mint én, aki több mindent tud megadni neki mint én, de mikor kérdezi, hogy "mint pl mit", vagy hasonló, arra már nem tudok választ adni, mintha gyerekként megkérdezné egy tanár hogy miért lett 1es a dolgozatom, mikor tanultam, ugyanúgy nem tudok rá választ adni és akkor kicsit lelkizünk, azaz ő lelkizik nekem, én kiöntöm magamból ami felgyülemlett és utána jobban érzem magam, de aztán meg amiatt lesz rosszabb az érzet, hogy ezekkel foglalom le őt ahelyett hogy valami hasznosat csinálna, pl haladna tovább egy PT-vel, vagy beadandójával, ilyesmi... Néha tényleg úgy érzem, hogy okés, szeret engem, ez nagyon szép és nagyon jó, DE nem tartozom oda, máskor meg azt érzem hogy minden okés, minden szuper, mintha a lelkem másikfele lenne és fordítva...
Megfogott amit írtál egyébként!
Az teljesen rossz gondolat, hogy csinálhatna valami hasznosat ahelyett hogy veled lelkizik. Mi lehet annál hasznosabb, hogy az ember megbeszéli és megosztja a legszemélyesebb dolgait és gondolatait azzal akit szeret? Mivel tudná bárki más jobban megbecsülni mint te azzal, hogy teljes bizalmat adsz neki, és nyíltan megbeszéled vele ezeket? Anyagi dolgokra gondolsz esetleg, mert akkor is azt kell mondjam, hogy tévedés. Ahogy olvasom a soraidat nekem az jön le, hogy mindent megadsz neki amit tudsz ezen a téren, a megbecsülés nem az anyagi javak sokaságát jelenti, hanem, hogy bármid van megosztod vele, akármilyen anyagi helyzetben vagy.
Az jó ha jobbra törekszel, de nem szabad attól elkeseredni, ha valami nem sikerül, föleg nem a nálad jelentkezö depressziószerü lemondással és elbátortalanodással. Változtass kicsit a hozzáállásodon, és ha valami nem sikerül elsöre, gondold át miért nem sikerült, megtettél-e minden töled telhetöt, és ha úgy érzed hogy nem, akkor ugorj neki mégegyszer úgy, hogy már tudatában vagy az elözö sikertelenség lehetséges okával. Ha ezután sem sikerül akkor gondold át azt, hogy egyáltalán képes vagy-e rá, valóban akarod-e, és ha úgy látod hogy nem megy vagy nincs is rá szükséged engedd el, és keress más utat, más lehetöséget. Ezzel mindíg meg fogsz ismerni magadból egy-egy új tulajdonságot, egy-egy új határt, ami könnyebbé fogja tenni a mindennapjaidat azzal, hogy legközelebb vagy neki sem állsz olyannak amiröl tudod hogy nem megy vagy nem vagy benne elég kitartó, vagy ha nekiállsz nem fogsz letörni ha nem sikerül, de ha mégis sikerülne akkor túllépted a határaidat.
Az az egész dolog lényege, hogy egy-egy kisebb sikertelenség miatt ne veszítsd el a lelkesedésedet, ne fordulj magadba, hogy egy senki vagy mert ez sem sikerül. Ezek a dolgok mind rányomják a bélyegeiket a mindennapokra, a következö kihívások elé is eleve reménytelenül fogsz odaállni ahelyett, hogy azt mondanád, hogy A fenébe is, most megcsinálom és sikerülni fog, és ha mégsem akkor sem esek össze, túléltem már sok ilyet és nem haltam bele.
Ezt a dolgot hívják múgy, hogy pozitív hozzáállás, erre mondják, hogy valaki bátor, mert félelmei ellenére is eltántoríthatatlan, és csinálja a dolgot. Erre mondják azt, hogy valaki kiegyensúlyozott, mert ha valami nem sikerül akkor sem törik össze, hanem mosolyog egyet, konstatálja hogy nem sikerült és tovább lép, nem ragad le egy kudarc miatt.
Hidd el, hogy ha ezen a dolgon változtatni tudsz, szép lassan (vagy akár egész gyorsan) észre fogod venni magadon, hogy örülni tudsz apró dolgoknak, külön tudod választani az örömteli dolgokat a rosszaktól, és egy sz*rabb napodon is öszintén tusz valaminek vagy valakinek örülni. HA pedig te kiegyensúlyozottabb vagy azt érezni fogja a környezeted is, több pozitív kisugárzásod lesz, ami eröt adhat másoknak is.
Még egy fontos része a dolognak, hogy ezzel megadhatod azt a hiányzó pluszt a barátnödnek is amit hiányolsz (legalábbis szerintem), mert azt gondolom, hogy a beszélgetéseitek során ö is kicsit gondban van, hogy nem tud igazán segíteni rajtad, és biztosan okoz neki is némi nehézséget, hogy téged nem lát boldognak. Nekem is eléggé depisnek tünsz. Nekem kifejezetten rosszul esik, ha egy szerettem vagy jóbarátom rossz hangulatban van, és tudom hogy egy-két jó szón kívül nem tudok mit tenni érte. Gondolom ezzel a barátnöd is így van. Szerintem ö is megnyugodna, ha látja rajtad, hogy jól érzed magad a börödben, és te is jobban tudnál örá koncentrálni, ha nem ezek a negatív dolgok járnának közben az eszedben.
Annak pedig csak örülj, hogy meghallgat és melletted áll, amikor magad alatt vagy, ez egy nagyon szép dolog, és mutatja azt is, hogy részéröl sem felületes a hozzád való viszonya.
Fel a fejjel, és csak elöre! Elötted az élet, bármin tudsz még változtatni, csak hinni kell benne, segítséged mindíg van (a segítség az nem az hogy megoldják helyetted, azt más nem tudja, tudd mit akarsz, és lesz megfelelö segítséged).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!