Hogyan vegyem észre, ha rossz ember vagyok?
Tudom, hogy bolondul hangzik a kérdés, de nyilván a legtöbb rossz ember nincsen tudatában annak, hogy pocsékok, én pedig szeretném fejleszteni az önkritikámat.
19 éves lány vagyok. Sosem voltak barátaim, ha próbáltam jóban lenni valakivel sem sikerült, a párkapcsolataimnak hamar vége szakadt. Kíváncsiságból írtam az egyik exemnek egy névtelen profilból, csakhogy kiszedjem belőle, mi volt velem a baj, ugyanis nekem nem árulta el, mindenféle indoklás nélkül elhagyott szöveges üzenetben. Hamar rátértem a kapcsolati témákra, majd azzal indokolta a legutóbbi kapcsolatának a végét, hogy nincs bennem empátia, és hogy nagyon rossz ember vagyok. Végül nem árultam el neki, hogy az exe vagyok, fokozatosan abbahagytam a beszélgetést, nem volt kedvem hülyíteni senkit.
Családom sem tart jó embernek. 2 évvel ezelőtt találtam egy idősebb kancicát az utcán, hazahoztam, a szüleimen kívül (már akik nem látták az esetet) mindenki megkérdőjelezte, lehülyéztek, azt mondták, hogy csak kitalálom a dolgot, és hogy biztos ott hagytam, vagy én bántottam... A testvéremnek van egy 3 éves gyereke, ő fél tőlem. Nem mer odajönni hozzám, pedig sosem bántottam. A tesómék szoktak ráütni, ha éppen olyan dolgokat mond, ami sértő. Na, és ha erre kerül sor is azt mondom nekik, hogy ne nevessenek a kreálmányain, ugyanis pozitív megerősítésnek veszi, és annál jobban mondani fogja a hülyeségeket. Erre le lettem hurrogva, hogy nekem nincs gyerekem, ne okoskodjak.
Kezdem úgy érezni, hogy tényleg én bolondultam meg.
Egyszerűen senkivel nem jövök ki, néha csak következtetésképpen mondok néhány ötletet, de mintha csak magamnak köszönhetném a magányt.
Már nem tudom hol / hogyan ismerkedjek, mert sem interneten, sem a valóságban nem alakul ki a megfelelő összhang. A saját korosztályom röhögve meséli, ahogyan berúgatták a kutyájukat, én ilyenkor majdhogynem vérszemet kapok, és megint csak okoskodni tudok, hogy a kutyának a szervezete pontatlanabbul bontja le az alkoholt, mint az embernek, persze én vagyok a túlbuzgó senkiházi. Egyszerűen nem vagyok képes megérteni az emberek ostobaságait, érzem, hogy megőrülök. Lehet tényleg velem van a gond, csak nem veszem észre magamat. De már nem tudom...
Hogyan vegyem észre, ha rossz ember vagyok?
Nezz tukorbe! :)))
Ehhez ismerni kellene téged, ezek az infók sajnos nem elegek ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni. Pl. amit az exed mondott, az elgondolkodtató. Ha ő jól ismer téged, és tényleg ez a véleménye, akkor van gondolkodnivalód. Másrészt viszont sok ember gyalázza hazugságokkal az exét ilyen vagy olyan okokból, úgyhogy az is lehet, hogy nem igaz az egész.
A kisgyerekek tőlem is félnek, a nagyobb gyerekekkel viszont tök jól ki szoktam jönni. Van egy morc Bud Spencer-stílusom, ami a nagyobbaknál tök jól fekszik, a kicsik viszont megijednek tőle, az édelgő nénikékkel meg jól kijönnek, holott a nénike egy szörnyeteg is lehet akár valójában. Szóval egy kisgyerek abszolút nem biztos, hogy jól ítéli meg a személyiségedet.
A kutyát itató haverjaid meg kretének. Az ilyeneket ütni kellene, a véleményük meg annyit sem számít, mint légyfing a zivatarban.
3# Nem a haverjaim, csupán egyszer leszólítottak, hogy meg lehet-e simogatni a kutyámat. Ekkor hangzott el a szájából ez a szánalmas mondat. Sokszor az ilyen beszólások miatt nem vagyok hajlandó jóban lenni az emberekkel. Egyszerűen irritál az efféle felelőtlenség.
Az exem nem rosszból mondhatta, bár nem is akarta kifejteni bővebben. Egyszerűen nem értem az embereket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!