Annyira nyomottnak érzem magam, hogyan tudnék lazább lenni, hogy ne érezzem azt a nyomást a lelkemben? Csak úgy elfelejteni mindent, ne gondolni semmire?

Már látom is a választ,hogy "Mire legyek boldog"

Csinálj sok féle,fajta dolgot,próbálgasd magad valamiben csak jobb leszel mint a többiek > Sikerélmény > Önbizalom.

Adj hálát mindenért amid van. Ezt az életet te választottad,hát próbáld meg szebbé tenni. :)

76%!

Ezt most olvasni is jó volt amit irtál,mert tényleg nagyon magam alatt vagyok hetek óta:(Egyszerűen semmi sem jön össze,ettöll a a kedvem is sz@r...

De megpróbálok úgy neki indulni,hogy minden nap egy újabb lehetőség...

Kedves Kérdező és Kedves Többiek!

Gondolom, Ti többnyire Hölgyek vagytok. Elárulom, hogy mi hapsik is kínlódunk ilyen problémákkal. Nálunk ez odáig fajul, hogy szinte munkaképtelen állapotba kerülünk: Tehát pl egy haverom azt mondja, hogy két forrasztással két napja kínlódik, nekem itt a "zsíros maszek meló", amivel kb 16 ezret kereshetnék egy nap alatt és neki se birok fogni. Totális tunyaság, céltalanság, erőtlenség, zavarodottság, állandó konfliktus érzet valahol belül... de a pszichiátrián azt mondják:

"- Ó, ma ön a legnormálisabb ember! Mit van úgy oda? Látta a többieket odakint? Szedje össze magát, ne nyavajogjon itt" ...stb.stb...

És igaza van, láttam a többieket, de miért kéne megvárni, amíg az őrületbe, öngyilkosságba vagy egyszerűen csak pl a szociális alkoholista szintjére süllyed az ember attól az érzéstől, hogy a KÉPESSÉGEIM ALATT TELJESÍTEK! DE MIÉRT?

-"Kopogtatják a földet Moszkvában" még mindíg?

-Belekevernek valamilyen bénaság érzetet keltő E-betűt az alapélelmiszerekbe?

-A tv-ből sugárzik ránk, hogy "nem érsz te semmit"?

Egy-két dolog biztos:

-Sajnos NEM VAGY EGYEDÜL, hanem átlagjelenség, ami minden szinten káros (a népgazdaságra és főleg a sajátunkra)

-Hagyományos (sztk-s) orvoslással nem gyógyítható, mert nekik is csak egy munkahely az előbb említett szerv és nekik el kell adni a gyógyszergyárak termékeit, nem érdekük a gyógyulás,csak esetleg mellékhatások árán...Hála Istennek azért ez csak álltalánosítás és még vannak lelkiismeretes orvosok, nővérek is, de nem ők a meghatározók sajnos.

-Az a sok pozitív, tényleg jó ötlet meg azért nem működik az átlagembernél, mert NEM VÁLT SZOKÁSUNKKÁ sem jól érezni magunkat, sem mosolyogni, (akármik vannak még belül), sem olyan dolgokat iktatni a hetirendünkbe, amik jót tennének...

Megoldás?

-Igen egyrészt a barátok, de nem mindegy, hogy kik? Ők milyenek? Nekik vannak-e jó szokásaik, amivel VÍGAN ÉLNEK, MÍG MEG NEM HALNAK? (Volt főnökeim MINDEN PÉNTEKEN fociznak. Hiányozni nem illik, negatívnak lenni tilos, játsz jól, felejts el mindent, mert ide mindenki focizni jött...mondanom se kell, hogy egyikük se neurotikus soha, HÉTKÖZBEN SEM!)Keresd olyanok barátságát, akik olyanok, amilyen Te lenni szeretnél (kiegyensúlyozott

-Munkahely máshogy: Nem mindegy, hogy kikkel dolgozol! Amikor porszívóügynök voltam (16 éve, két hónapig), akkor mondta a főnököm, hogy soha ne nézz híradót, mert még elhitetik veled, hogy szar az élet, mindenki csóró és ezek után nem lesz annyi önbizalmad se, hogy becsöngess valahová, pedig nekik idén lehet, hogy te lehetnél a Télapó!

-Ha másért nem, akkor legalább a gyerekeink kedvéért muszály összeszedni magunkat. Igaz, ma már be kell vágnom egy-egy felest ahhoz, hogy fel tudjak oldódni, de ha végre le tudok ülni a gyerekkel tanulni (amíg a munka ott rohad ahol van) ,akkor legalább arra a pár órára ember voltam újra.

Lehet, hogy túl keveset foglalkozunk emberi dolgokkal?

Közös főzőcskézés, tét nélküli kártyaparti, csiklandozások és szerelmeskedések akár minden este? (Éjjel-nappal? Akár a gyerekekkel együtt párnacsata, bohóckodás? Nem titok a boldogság!)

Persze ha találsz valami mellékhatások nélküli leszaromtablettát, ami jobb, mint az alkohol, akkor írd meg légyszi, mert nekem sincsenek gyerekkoromtól stabilan működő jó szokásaim...Pl irigylem azokat, akiknek természetes és jól eső szokásuk minden reggel-este imádkozni! Amen.