Miért leszek ideges, ha régi ismerőssel találkozom? Miért van ez bennem? Veletek is szokott ilyen lenni?
Arra lettem figyelmes az elmúlt pár évben, hogy akikkel már egy bizonyos hosszabb ideje nem találkoztam, (legyen az volt osztálytárs, tanár, szomszéd, haver vagy akár rokon is) félek attól, hogy újra összefutok velük. Ha pl. vonaton, buszon utazom, vagy áruházban vásárolok, alaposan körbenézek, van-e esetleg a környéken ismerős, és alaposan ügyelek, hogy még véletlenül se vegyen észre. Az egész szituáció olyan kínos. Néha látom a másik emberen is, hogy amikor észre vesz, mintha megijedne tőlem, és kerüli a tekintetemet, gyorsan elmenekül. De ezt lehet, hogy csak én projektálom rájuk.
Az osztálytalálkozót is kihagytam, részben azért, mert nem éreztem köztük jól magam, ugyanakkor még azokkal se szerettem volna találkozni, beszélgetni, akiket a barátaimnak mondhattam annak idején, és korábban úgy képzeltem, milyen jó lesz majd találkozni velük évekkel később.
Ha egy régi ismerős szembe jön velem az utcán, és a legutolsó találkozás óta kb. 2-3 év eltelt, inkább úgy teszek, mintha észre se vettem volna őt. Valamiért ez a 2 év a válaszvonal. Ha 2 éven belül nem kommunikálok egy emberrel, akkor a következő találkozásnál beugranak a rossz emlékek vele kapcsolatban, és arra késztetnek, hogy kerüljem el minél messzebb. Zavarba jövök, elpirulok, a torkomban dobog a szívem, ha le kell állnom egy olyan emberrel dumálni illemből, vagy akár csak köszönni neki, akit rég nem láttam, és azt se tudom, mi történt vele, megváltozott-e, hogy fog reagálni rám, mire vitte hozzám képest, stb...
Ez valami szociális fóbia lehet? Vagy csak elszoktam volna tőlük? Ennyire bezárkóztam volna? Vagy ez mindenkinél így játszódik le, függetlenül attól, hogy extrovertált-e vagy introvertált?
Nem tudom ezt megmagyarázni magamnak se, pedig sokat gondolkoztam rajta. Nem vétettem ellenük semmit, nem bántottam meg őket, és nem is járattam le magam a nagy nyilvánosság előtt semmivel, de mégis szorongok, hogy ha fel kell vennem a kapcsolatot egy régi ismerőssel, akivel korábban kedveltük egymást. Pl. ha random rám írna facebookon egy volt osztálytársam, hogy mizu velem, hirtelen nem tudnék mit írni, és kínosan feszengenék, mert én nem érdeklődnék iránta.
A háttere ennek szerintem az a félelem, hogy talán az illető közli, hogy ő milyen boldog, milyen jó az élete, miközben az enyém rossz, vagy azt érzem a gesztusain, a mimikáján, beszédstílusán, hogy megváltozott benne a rólam kialakult képe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!