Jogosan érzem hogy nem feltétlenül érte meg ahogy a életemet rendeztem eddig?

Nagyon nagyon sürgőssen csinálj valamit!!! Én igy jártam, és mindenből kimaradtam. A tanulás és az egzisztencia épités nagyon fontos, de mellette a fiatalság is. Igazság szerint már most rengeteget vesztettél ha 23 évesen nem volt barátnőd. Ezt soha nem fogod semmilyen iskolában megtanulni. Ez az élet. És egy olyan szakaszát hagytad ki amire késöbb épithetsz vagy amit késöbb tovább fejlesztesz.

Egyszerűen csak gondolj bele hogy egy korodbeli lány már 5-10 sráccal is volt vagy akár már 2 többéves kapcsolata is volt. És most csak a szociális fejlődésről beszélek, a tucatnyi alkalmi szexet jótestű tinilányokkal nagyon meg se emlitem. Mert azt buktad. Ahogy telnek az évek úgy nő a felelőség és úgy romlanak a nők. Aztán azt veszed észre hogy az elhagyott 30+os gyerekes anyák a max ami összejöhet...persze sikerülhet egy remek formában lévő karrierista nőt találnod, de a tini élmények már kimaradtak és afelől se legyenek kétségeid hogy egy karrierista nő is bőven kiélte magát, tehát te a nagyon sokadik leszel a listán neki. Ez az egész csak akkor nem fog számitani ha 30-35 éves korodra olyan gondtalan egzisztenciát és munkahelyet teremtesz magadnak hogy mindent amit most kihagysz azt akkor potólni tudod.

Egyetlen dolgot viszont sose fogsz tudni, és ez az idő!!!

Amit most elmúlasztottál azzal kevesebb lett az életed, mégha azt később meg is próbálod potólni.