Ha 30 éves vagyok és 14 éves csajt akarok barátnőmnek, akkor én egy beteg állat vagyok?

Az durva, hogy a #8as hozzászólásom le lett pontozva... Az ég mentse meg minden szülő gimibe készülő lányát, mert úgy látszik egyáltalán nem helytelenítik egyesek egy 30as pasi közeledését. Szépen fogalmaztam, mert nem vagyok apja egy 14 éves kislánynak.

Azt én sem mondom hogy követendő példa, csak nem betegség vagy gonoszság.

A törvények szerint szíved joga, amennyiben ő önként belemegy, de tudd, hogy fiatalkorú. Akkor már inkább 18-asat válassz. Az felnőtt és nem akkora probléma társadalmi megítélés szempontjából, bár nem tudok elképzelni olyan kapcsolatot, amibe ne kellene a másik beleegyezése.

A legjobb barátnőm 16, a barátja 32... 15 volt amikor összejöttek, nyáron. Mindenkinek fura volt elsőnek, a szülei ismerték hamarabb a palit, én mondtam neki hogy ne aggódjon mert tudom hogy okos csaj. Még mindig boldogok és nincs ellenük a világ.

Kivétel erősíti a szabályt. Próbálom elképzelni milyen lehet ha az én lányommal történne meg... a felek egyenlőtlensége (érzelmi érettség, egzisztencia, önállóság) aggodalommal töltene el, bár nem lenne kétségem a lányom boldogsága felől, a szex dologgal sincs semmi bajom de a lehetséges rossz kimenetel fokozottabb esélye már más tészta. Tudom, itt arról van szó, hogy barátnő...de ha a lányomat egy ilyen teherbe ejti mielőtt leérettségizik, megfelelő szakmai tudást nem szerez amivel megteremti magának az egzisztenciát, akkor én nem akarok "kisöcsit" nevelni neki. Nyilván kortól független ez a dolog, de egy harmincas pasi korán kecsegtethet a család lehetőségével.. és ilyet a hipotetikus lányomnak nem akarok, míg ő nem ér el egy megfelelő kort ehhez. Tudom, ilyenről szó se volt, de csak mert nem akarunk erre gondolni, attól még nem akadályoztuk meg. Reménykedjünk , hogy okos "nő" lett belőle. Én legalábbis ezt mondom.