Csak én vagyok ezzel egyedül vagy nektek is a másik nem néha megfoghatatlannak tűnik? Miért van ez?

Abszolút nem értelek. Én meg szöges ellentéted vagyok, mert én meg mindig is ugyanolyan jól kijöttem a lányokkal, mint fiúkkal. De annyira, hogy egyszerűen én el is feledkeztem róla, hogy a nőknek lehetne udvarolni. És annyira jól elbeszélgettem zsigerből lányokkal is, hogy haverok mindig kérdezték, hogy nekem mindenki tetszik-e. Mondom nem, miért? 0.0 Csak beszélek velük, bármilyen furcsa, ők is emberek. 🤷‍♂️

Szóval nem értelek, hogy őszinte legyek.

Ezzel az a helyzet, hogy a fiúk agyát egy hormon átprogramozza egy hónappal a születésük előtt.

Emiatt aztán kicsit másképp működnek, mint a lányok.

Az értelme ennek az, hogy ha ketten kétféle szempontból képesek megragadni egy problémát, akkor sokkal jobban boldogulnak vele.

Ellene pedig az szól, amit te is írtál: ha már nem értik meg egymást, akkor az egész nem működik.

Úgyhogy az élet ezt belőtte: a férfiak és a nők azért sokszor képesek megérteni egymást, és sokszor képesek együtt is dolgozni valamiért.

Egy életszerű példa, ha 20 nő közül az egyiknek van valamilyen problémája:

sokan nagyon együttérzőek vele - de megoldódni akkor fog, ha a képbe kerül egy férfi is.

(Persze előfordul olyan is, hogy maga megoldja a problémát, vagy segítséget kap, én most nem ezekről beszélek. Nőktől inkább együttérzést lehet kapni, a férfiak vannak kihegyezve a problémák megoldására, ők meg nem tudnak olyan jól együttérezni.)