Nagyon csúnya vagyok. Hogyan lehet beletörődni? 😢

Eszem ágában sincs képet küldeni. Régebben (olyan 2 évvel ezelőtt) küldtem privátban képet az itt lévőknek, akkor az volt a kérdés témája, hogy milyennek találják a külsőmet. Sok embernek elküldtem, abból 3-an írtak vissza. Az egyikük csak annyit reagált, hogy “nem vagy csúnya,” a másik kettő meg szemétkedett és valami olyasmiket írtak, hogy nem vagyok valami szerencsés...

Ez az önbizalom meg egy nagy hazugság! Ha tudnátok hányszor mondtam magamban még sulis korszakomban, hogy biztos azért csúfolnak, mert frusztráltak? Vagy mert ők “ilyenek”?

“Biztos csak nekik nem tetszek.”

“Nem adok ilyen idióták véleményére...”

Stb...

13 évesen annyira beleástam magamat az egészbe, hogy hétvégente elmentem a szüleimmel ruhásboltokba, órákig keresgéltem, csakhogy javítsak a kinézetemen.

Kényelmetlenebbnél kényelmetlenebb cuccokban járkáltam hónapokig, és ezzel még jobban lejárattam magam. Mondták fiúk, lányok egyaránt, hogy rajtam ez sem segít.

16 éves koromban végre megtörtént az első csók. Szerelmes voltam 2 napig. Szerelmes... Inkább naiv.

Már az első héten kaptam a megjegyzéseket, amikkel nem tudtam mit kezdeni, igyekeztem nem meghallani.

Mígnem megcsalt. Akkor szakítottam vele, közel 4 hónap kínlódás után.

Rá 8 hónapra lett megint valakim.

Vele is hasonlóan alakultak a dolgok.

Most nem fogom leírni a sikertelen randikat vagy a sikertelen párkapcsolataimat sem, a lényeg az, hogy soha nem mondta egyik fiúm sem, hogy szép vagyok. Egyik sem mondott rám semmi pozitívat. Nem karoltak át hosszan, nem vonzódtak hozzám.

Fél éve nincs kapcsolatom, pedig társkeresőzöm, csakhogy senkinek nem tetszettem meg, senki nem írt rám. Ha én kezdeményezek, akkor megkapom a “nem vagy az esetem” szöveget.

Sosem voltam teljesen megelégedve magammal, de nem is voltam önbizalomhiányos. Az utóbbi hónapokban már belátom hogy tényleg csúnya vagyok. Idáig áltattam magamat, mert azt hittem az önbizalom ér valamit. Reménykedtem, hogy 1 férfinak/fiúnak fogok valaha annyira tetszeni, hogy kicsit elégedettebb legyek...

És egyre jobban haragszom azokra a lányokra, (fiúk ritkán csinálják ezt) akik nyavajognak, hogy milyen csúnyák, mert így csalnak ki bókokat, így gyűjtenek lájkokat. Nem kell bemutatnom a jelenséget, gondolom.

Miattuk nem veszik komolyan az olyan embert, aki tényleg az.

Sosem szoktam mondogatni, senkit nem húzok le szellemileg, sem máshogy, csak ide írtam ki.

Egyrészt jólesett leírnom, másrészt jó lenne beletörődni, de segítség nélkül nem megy... 19L