Hogy tudnám ezen túltenni magam?

én úgyan így vagyok. A volt barátom mikor szakítottunk azt mondta mielött elküldtem volna h nem lesz soha senki más aki el tudna viselni. És rettegek h igaza van. A kapcsolatunk alatt én is sokat hibáztam,tudom. Ennek már egy éve. Félek bárkit is a közelembe engedni,mert mi van ha megszeretem,és ő rájön h nem lehet elviselni? :O

Szia! Nekem is volt egy kapcsolatom ahol teljesen földig rombolták az önbizalmam. Elhittem, hogy buta, csúnya stb vagyok és rajta kívűl senkinek nem kellenék. Rettenetes volt. Előtte el se tudtam képzelni, hogy velem ilyet tegyen egy férfi. (én már kicsit idősebb voltam, huszas éveim elején) Nem voltam már rég szerelmes, csak egyszerűen nem tudtam otthagyni, aztán valahogy sikerült lépnem. Azt hittem én már soha többet nem leszek férfivel, hisz biztos nem kellenék senkinek. Nagyon magam alatt voltam. Pár hónap múlva megismerkedtem valakivel aki felnyitotta a szemem. Megmutatta, hogy igazi, csodálatos NŐ vagyok. Visszaadta az önbizalmam. Szerelmes lettem. Azóta is együtt vagyunk és már van két gyerekünk is. Nem mondom, hogy egyszerű volt az elején. Én se bíztam igazán se benne se magamban, de hidd el, ha úgy érzed egy picit is megnyílhatsz akkor tedd meg. Egy igazi partner kihozza belőled a maximumot és ismét boldog lehetsz. Sok sikert!

Nem feltétlenül kell még neked ennyi idősen kapcsolat, figyelj magadra, erősítsd meg az önbizalmad, építsd fel a kis saját életed, és utána, mikor már tudod értékelni magad kezdj el azon gondolkozni kit engedsz magadhoz közel.

Előttem szólóhoz csatlakozom. Nem kell most kapkodni, hadd dolgozzon az idő, a felejtés, gyógyulás, és testi lelki érlelődés. Majd ha megérik az alma, a piros alma elfelejti a zöldalma sérelmeit.