Semmiben sem vagyok tehetséges, sikeres. Mit tegyek?

Hát, kapásból azt mondom, hogy de, jó vagy valamiben: tartalmassá teszed az életedet. Ebben hidd el, toronymagasan kiemelkedsz sok kortársad közül. Hiszen sportolsz, táncoltál, gondolkodsz, tanulsz. Míg sokaknak abból áll az életük,h.a mobiljukat nyomkodják. Náluk biztosan jobban tudsz pl.lovagolni. Hidd el, ezáltal, hogy neked nem üres az életed érdekesebb vagy, mint a sok üresfejű.

Ha mész továbbtanulni, lehet majd ott találod meg a társaságodat, párodat.

Megoldás: Zene, könyv, sorozat, film

talán úgy megtalálod önmagad

( Leiner Laura: humoros sorozatokat ír le ajánlom)

( rengeteg jó zene van ismered a k-pop-t? ( Bae Suzy számai nem rosszak)

( rengeteg jó sorozat van ott vannak a koreaiak, próbáld ki nyugodtan)

ezeket amiket felsoroltam teljes szívemből ajánlom mindenkinek!

Keress tovább!

Nagyon sokan több évtized után, teljesen véletlenül lelnek rá arra, amiben tehetségesek. És egyébként a tehetségnél sokkal értékesebb az a képesség, hogy örömöd leled valamiben. A kettő nem feltétlenül jár együtt, lehet valaki tehetséges egy dologban, de ha számára fontosabb az, hogy kihívás legyen, amit csinál, akkor lehet hogy egy olyan dolgot tanul ki, amiben nem annyira tehetséges, de a szorgalmával mégis nagy eredményeket tud kihozni belőle.

A másik, hogy az iskolában kicsit beszűkül a világ a tanult tárgyakra és azt várod, hogy azokban legyél tehetséges. De ez aztán nagyon nem így van. Pl. kiből lesz tehetséges sebész? A suli alapján azt gondolnád, hogy biztos a biológiában jó valaki, akiből jó sebész lesz, miközben az inkább egy technikai tehetség, amire a tananyag keretei között nem igazán derülhet fény! Egy csomó olyan szakma van, aminek nem lehet az alap oktatásban keresni a képességeit. Lehet, hogy hivatalosan rossz a hallásod, sikítva menekül az énektanár, ha kornyikálsz, miközben pedig a különböző erősségű zajokat profin meg tudod különböztetni egymástól, így igazán tehetséges mérnök lehetsz bizonyos területeken vagy éppen dzsungelkutató vagy vadász vagy természetfotós. De az énekórán nem fog kiderülni, hogy mennyire éles valójában a hallásod. Vagy pl. hogy derülne ki, hogy az orrod és az ízlelőbimbóid nagyon érzékenyek? És lehetsz kiváló szakács, borszakértő, parfümtervező stb. Vagy hol derül ki az iskolában, hogy őstehetség vagy íjazásban? Az majd akkor fog kiderülni, amikor harminc évesen elmész a barátaiddal egy majálisra és ki lehet próbálni az íjjal lövést. Mindhárom a céltábla közepébe ment, a tulaj meg megemlíti majd neked, hogy tart tanfolyamot, ha csiszolni szeretnéd a technikádat. Elmész rá, csak úgy kíváncsiságból, mert Te valójában azt hiszed, hogy csak szerencséd volt és akkor ott kiderül, hogy tényleg született tehetség vagy. Így derülnek ki tehetségek, nem az iskolapadban!

A világ jóval több, jóval színesebb, mint amennyire ez megnyilvánulhat a közoktatásban. Nemcsak jogászok, gazdászok, mérnökök, orvosok és magyartanárok alkotják a társadalmat, ahogy azt megpróbálják elhitetni Veled a pályaválasztási hajrában.

Sokszor éreztem én is úgy, hogy nem vagyok semmiben sem a legjobb. De ez nem is baj. Akár hiszed, akár nem, én is szomorkodtam rengeteget (néha még most is előjön), mert úgy énekelnék.. de nincs hangom. Annyira szeretnék portrékat rajzolni, de borzalmasan rajzolok, a festésről ne is beszéljünk. De boldog vagyok, és tudod, miért? Mert nem arra fókuszálok, hogy mit nem tudok, hanem, hogy mit tudok!

Fél éve (újra) elkezdtem gitározni. Nem vagyok túl jó benne, de folyamatosan fejlődök, magamhoz képest egyre jobb vagyok!

Pár hete, amióta itthon vagyok, még rajzoltam is portrékat. Egyáltalán nem lettek jók, de jobbak lettek, mint amit vártam.

Táncolok is, abban sem vagyok kiemelkedően jó, de keményen dolgozok érte, és folyamatosan fejlődöm!

Ne másoknak akarj bizonyítani, hanem magadnak! Ne másnál akarj jobb lenni, hanem magadhoz képest legyél egyre jobb és jobb, különben sosem leszel boldog! Lehet, hogy valaki pont téged irigyel valamiért, csak te nem tudsz róla, és gondolod úgy, rossz vagy benne.

Írtad, hogy lovagolsz, de nem versenyzel. Miért nem versenyzel? Nem akarsz, hanem csak hobbiból lovagolsz? Akkor nem baj, ha nem versenyzel. Szeretnél? Akkor dolgozz érte, járj utána, hogy hol vannak versenyek! (nem lovagolok, nem értek hozzá, de mindenképp utána járnék)(jó, most gondolom pont nincsenek versenyek, de addig is készülhetsz rá)

Írtad, hogy olvasnál, de nem jön össze. Gondold végig, miért nem? Elfelejted? Mindig mást csinálsz helyette? Orvosold a problémát, akár állíts be emlékeztetőt! Ha azért nem olvasol, mert nem találtál még neked való könyvet, akkor keress! Itt Gyakorikon is van egy csomó könyvajánlós kérdés, Moly.hu-n is tudsz nézelődni.

Könyvet írni ne akarj, ha alig olvasol, mert nehéz lesz jót írni, ahhoz olvasni is kell ;) Gyakorolj előbb rövidebb történeteket írni.

Biztos jó a tanulási technikád? Talán azért megy nehezebben...

Nem baj, ha nem zenélsz, ha meg szeretnél, akkor kezdj el! Ilyen egyszerű :)

Ha valamiben nem vagy jó, de szeretnél az lenni, akkor gyakorolj, dolgozz meg érte! Mit gondolsz, a profi festők/sportolók/akárkik hogyan tartanak ott, ahol? Hidd el, ők sem úgy születtek, hogy művészek voltak. Keményen megdolgoztak érte. Ha nem tették volna, akkor most ők is ott lennének, mint te.

Ha nincs önbizalmad, ha nem szereted önmagadat (nekem ez jött le az írásodból), akkor nem várhatod el másoktól, hogy szeressenek! Ha nincs önbizalmad, az a kisugárzásodon is érződik. Biztos megfigyelted akár magadon is, hogy szívesebben vagy/lennél olyan emberek társaságában, akik vidámak és pozitív a kisugárzásuk. Az ilyen emberek vannak mindig körülvéve, mert egyszerűen mindenki ilyen emberekkel akar lenni (tudat alatt is)

Egyébként egy regény, ami sok erőt adott nekem: Andrea Beck: Be positive (a könyv magyar, csak a címe angol)

Kitartás! :)