Mit tegyek? Depressziós vagyok.

Nincs senkim. A csalásom sokszor nincs velem, nincs bartánőm, alig van barátom, aki valóbban mellém áll, nem ismernek el, nincs semmi olyan dolog ami a lelki boldogságot biztosítaná nekem. Sok eredményem van versenyekről, és jó tanuló is vagyok de soha nem kaptam egy gratulációt sem, senkitől. Az osztályfőnököm aki tesis (amiből eleve rossz vagyok) állandóan megszégyenít, mert nem vagyok jó szertornából, és fociból sem. A történelem, a matek, a magyar, és a természet érdekel. Az osztállyfőnököm "csicskaként" kezel, hozom neki a jó eredményeket, és javítom az osztályátlagot, ők bezzeg még is megszégyenít. Volt egy másik iskolám is ahol annyira kikészítettek hogy utána éveken át pszichológushoz kellett járnom, és iskolát is kellett váltanom mert annyira bántottak a társaim fizikailag,és lelkikeg is. Penge élen táncolt hogy ne akasszam fel magam. Most már sokkal jobb a helyzet de még mindig vannak megaláztatások. Van kettő barátom aki aktívan megvéd, és 2.000.000 akire "Mindig számíthatok!" aztán meg ő is elárul és megszégyenít. Egy lány sincs aki egyáltalán megszólítana, sőt van sok olyan is aki szintén megszégyenít. Volt már hogy 2 napon keresztül sírtam amikor csak nem láttak. Mit tegyek? Nagyon rossz a helyzet?? Ne nyápicozzatok kérlek, mert attól csak mégrosszabb lesz. 16/F