Miért érzem azt, hogy nem vagyok elég jó?

Nincs tökéletes ember, nincs tökéletes élet. Nem volt, és nem is lesz. Legfeljebb törekedni lehet felé.

A hibáidat azért követted el, mert mindig azt tetted, amit az akkori legjobb tudásoddal, képességeddel, állapotodban tehettél. Nincs értelme ezeken rágódni, kivétel nélkül minden ember életében vannak tettek, amiket utólag szégyell.

Te a jövővel foglalkozz, ne a múlttal. A múltad nem határozza meg a jövődet, ha nem hagyod. Inkább az lebegjen a szemed előtt, hogy hasonló helyzetekben másképp, "helyesebben", érettebben reagálj legközelebb.

Tökéletes, hiba nélküli ember nem létezik.

Ha te ilyen szeretnél lenni, akkor csalódás fog érni.

Mindenki követett el hibákat életében, sőt a legtöbben nem is keveset.

De a valódi értékedet nem az fogja megadni, hogy mit tettél X évvel ezelőtt, hanem mennyit tanultál belőle.

Hiába szereztél tíz 1-est, ha azóta csak 5-öseid vannak, az azt jelenti, hogy mégis csak több vagy mostmár mint amit kinéztél magadból eredetileg. Biztosan kínoznak a múltbeli problémák és soha nem fogod elég jónak tartani magad. De ez mindenkire igaz.

Tudd, hogy bár nem lehetsz tökéletes, viszont sokat tehetsz azért, hogy megközelítsd. Ez motiváljon főleg szerintem.

"Sokszor attól félek, hogy visszaesek a múltba, vagy a múlt visszatér."

Ha tanultál a hibáidból, akkor nem tér vissza a múlt. Az sem valószínű, hogy te visszaess.

"Ugyanúgy, elhatározhatom, hogy ezentúl jobb életet fogok élni, jobb ember leszek, de attól még az elkövetett hibáim megmaradnak."

Mindenkinek. De simán ellensúlyozhatod a korábbi rossz tetteidet. Az élet szerintem egy fejlődési pálya, nem egy teszt. Nem az a lényeg, miket tettél életed során, hanem az, hova jutottál el. A tanuláshoz pedig a hibák is hozzátartoznak, annak részei.

Konkretizáld kérlek azokat amiket leírtál! A sok hibát. Sorold fel fejtsd ki légyszi!

Amúgy meg a tanárt nem kérheted hogy húzza ki az egyest de az a következő félévben nem veszi figyelembe.

Az a lényeg ami most vagy nem az ami voltál. A régi bűnökért pedig van a vezeklés ami enyhít.

Mik a pozitív tulajdonságaid?

Amúgy fiú vagy vagy lány? Hány éves?

Első tippem egy 17 éves fiú lenne, de lássuk!

Biztos, hogy nem volt könnyű és hogy sok dolog történhetett, ami miatt így érzel.

De ha akarsz, képes leszel változtatni, másoknak is sikerült.

Nekem is hasonló problémám van-volt, de napról napra próbáltam változtatni és mostmár ki merem jelenteni, hogy kevésbé vagyok elégedetlen magammal mint eddig. :)

A tökéletesség relatív.

Lehet, hogy amit te hibának gondolsz, nem is hiba vagy más nem tartaná annak.

Tényleg lemondanál a szabad akaratról és arról, hogy eldöntsd, hogy szerinted mi jó és rossz?

Csak azért, hogy egy program által tökéletesnek tartott döntéseket hozz?

Ha nem dönthetnél szabadon, nem is tudnál fejlődni. Nincs értelme ideális életet élni úgy, hogy nem szólhatok bele a saját életemről szóló döntésekbe.

Az talán nem is érezném úgy, hogy tényleg az én életem.

Amúgy az ilyen filozófiai vitákat privátban szívesebben csinálnám... :)