Ti hogy viszonyultok az ígéretekhez?

https://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__onismereti-ke..

Az ígéret egy elkötelezettség vállalása, hogy az adott módon fogunk cselekedni. Nem annyira erős elkötelezettség, mint egy eskü, de elkötelezettség. Az eskü kizárólagos ígéret, amit mindenek fölé helyezünk, az ígéret meg inkább az elszántságunk, igyekezetünk kinyilvánítása, amit előtérbe helyezünk, de nem mindenek felett álló módon.

Az embernek egyik pillanatban ilyen, a másikban olyan a kedve, fizikai erőnléte, az egyik pillanatban van kedve, energiája, ideje valamit megcsinálni, a másikban nem feltétlenül. Az ígéret vállalás arra, hogy valamit akkor is megtesz valaki, ha majd esetleg kevésbé lesz hozzá kedve, vállalás arra, hogy úgy alakítja az életét, hogy maradjon ideje, energiája megtenni azt, amit vállalt, számon tartja, nem feledkezik meg a vállalás tárgyáról.

Hogy egy ígéret be nem tartását hogyan ítéljük meg, az nagyban függ attól, hogy egyrészt mi az ígéret tárgya. Az ember közösségi lény, ami azt jelenti, hogy nagyban függ mások tetteitől, döntéseitől. És ez jól is van így. Az ígéret be nem tartása tehát egyrészt függ attól, hogy a másik ennek az ígéretnek be nem tartásával milyen fokú kárt szenved. Megint más, ha valaki hétfőn megígéri, hogy vasárnap átjön vendégségbe, de szerdán jelzi, hogy sajnos ezt el kell halasztania. A másik fél ilyenkor nem szenved nagy kárt. Meg megint más, ha valaki megígéri, elvisz autóval egy másik városba, ahol nekem nagyon fontos, akár hosszútávú következményekkel járó ügyet kellene elintéznem, és az utolsó pillanatban mondja le.

Itt fontos az is, hogy mennyire akar és tud kompenzálni az, aki az ígéretet tette. Jelzi-e időben, ha az ígéretének nem tud eleget tenni, hagy-e időt a másik félnek, hogy alternatívát kereshessen. Esetleg felkínál-e valamilyen kompenzációt. Ha pl. valaki megígéri, hogy segít a hétvégén a költözésben, akkor megint más, ha aznap jelenti be hogy mégsem tud jönni – mikor már a rakodók lepakolták a franciaágyat, a hűtőszekrényt, meg a mosógépet a 4 emeletes társasház kapujába –, meg megint más, ha előtte egy héttel jelzi ezt, és felajánlja, hogy helyette el tudja küldeni a bátyját, vagy felajánlja – és be is tartja –, hogy viszont cserébe segít kifesteni a szobákat.

A dolog másik oldala sem lényegtelen az ígéret be nem tartásának megítélésében, hogy az ígéretet tevő személy milyen okból nem tartja be az ígéretét. A költözéses példánál nagyon nem mindegy, hogy azért nem jön el segíteni a cipekedésben, mert nem számolt azzal, hogy a kedvenc focicsapata játszik meccset, és inkább azt nézi a tévében. Megint más, ha azért nem tud jönni, mert fáj a feje. Megint más, ha azért nem tud jönni, mert eltörött a lába. Megint más, ha azért nem tud jönni, mert valami nagyobb cél, több ember érdekében cselekszik inkább. Itt egyik oldalról az is számít, hogy mennyire volt elkerülhető, előre látható az az akadály, ami az ígéret be nem tartásához vezetett. Másik oldalról az is számít, hogy mennyire volt önző érdekű az ígéret be nem tartása.

Nyilván számít még a két fél egymáshoz való viszonya. Más egy közeli hozzátartozónak tett ígéret súlya, és más egy alig havernek tett ígéret súlya. Érezhetően más súlya van, ha azért nem megyek el valaki az apja temetésére, mert közben eszébe jutott, hogy egy hónapja megígérte az egyik havernak, hogy elmennek sörözni, és ezt csak utólag közlöm másokkal. Meg egészen más, ha valaki azért nem megy el egy hónapja megígért sörözésre, időben lemondva azt, mert sajnos apám temetésén érzem kötelességemnek megjelenni.

~ ~ ~

Az ígéret nyilván megszeghető. Persze aki rendszeresen szeg meg kisebb-nagyobb ígéreteket, arról idővel negatív kép fog kialakulni. Hogy pontosan mi, az megint a helyzettől függ. Az illetőről – joggal – az a kép fog kialakulni, hogy a szavai nincsenek összhangban a tetteivel, így nem lehet a szavára adni, senki nem fogja komolyan venni azt, amit mond. Vagy az illetőről az a kép fog kialakulni, hogy szélsőségesen ingadozik a hangulata, nem önazonos. Idővel senki nem fog az illető szavára adni, az ígéretei szélbe szórt homokként veszítik el a jelentésüket. Adott esetben az illetőről az a kép fog kialakulni, hogy önző, nem érzi át mások helyzetét, segíteni is csak önző érdekből segít, ha neki is haszna van belőle. Jobb esetben csak annyi történik, hogy az illetőről elkönyvelik, hogy felelőtlenül ígérget, nincs tisztában a kimondott szó, az ígéret keltette felelősséggel, felelősségvállalással.

Ez persze visszaég az ígéretszegőre is. A többiek kevésbé lesznek az irányában segítőkészek, önzetlenek, esetleg a neki ígért dolgokkal kapcsolatban is engedékenyebbek lesznek önmagukkal szemben.

~ ~ ~

Mások ígéretét ennek tükrében ítélem meg. Magam – és ezt nekem is tanulnom kell, mint ahogy bárki másnak is – igyekszem nem tenni olyan ígéretet, aminek nem tudok eleget tenni, ha mégsem tudom megtartani az ígéretemet, az nem személyes önző érdek miatt történik, és igyekszem a másikat kárpótolni, kiengesztelni, a másikkal megértetni, hogy miért voltam kénytelen az ígéretem fölé valami magasabb rendű célt, elvárást emelni.

Szia!

Én csak annyit tudok mondani, (nem olvasva mást, csak a kérdésed) hogy az adott szó szent, pontosabban: kötelez. Akkor is, ha ez mostanában furcsának hat.

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. (Tartja a közmondás)

Nem kedvelem (nagyon nem) a hitvány szószegőket.

Ha én ígérek valamit, akkor azt igyekszem betartani, és ahogy mondják: nem wc-t csinálni a számból.

Ha más ígér valamit, és azt nem tartja be, akkor azzal többet nem állok szóba, és ez a minimum.

Az ígéret szép szó...

Én így! Ne ígérgessen felelőtlenül senki ha nem tartja be!!