Miért van oda annyi pasi a durva altesti humorért?

A humor forrása legtöbbször valami felismerésélményhez kötődik, mikor valami egy adott kontextusból átlép egy egészen más kontextusba. Lásd:

- Édesapám, csuklik a ló.

- Itasd meg.

- Nem úgy… össze…

Néha a humor valami belső, ki nem mondott, ki nem mondható szorongást old fel, mond ki – hiszen így lehet hivatkozni arra, hogy csak vicc volt –, és/vagy valamiféle tabut lép át, aminek megint lehet felszabadító hatása. Ilyenek a rendőrviccek, szőke nős viccek, a nemzetiségeket – zsidó, cigány, skót, amerikai, orosz – kifigurázó viccek.

Az altesti humornak van némi tabuátlépő hatása, illetve adott viccben meglehet a kontextusátlépő hatása. De egy bizonyos intelligenciaszint felett ez már kevésbé tűnik humorosnak, mert mondjuk a tabut képező témáról az illető tud nyomdafestéket tűrő módon is beszélni, illetve a kontextusváltás ingerküszöbe is magasabb. Gyerekként az ember röhögött az olyan vicceken, mint: „Nyuszika megy az erdőben, aztán egyszer csak targonca.”, mert valóban van valami kontextusváltás, egy értelmesnek induló történet egyszer csak értelmét veszti, de felnőtt fejjel az ember annyi értelmetlenséget lát, annyiszor találkozik azzal, hogy valami máshogy alakul, mint ahogy előre várta, hogy ez már kevés a kontextusváltás élményének megéléséhez.

Van, aki felnőtt fejjel sem lesz túl intelligens, és élvezni tudja a humor ezen fajtáját. Van, aki ebben már nem lát különösebben semmi vicceset.

> van egy csomó férfi ismerősöm

A nőkben talán erősebb a tabuérzet, leginkább a neveltetésnek köszönhetően. Illetve a nők és férfiak átlagos intelligenciája azonos, de a nőknél kisebb a szórás. A férfiak jobban ingadoznak az átlag körül, pl. kétszer annyi férfi van a Mensa HungarIQában, mint nő, de az értelmi fogyatékosoknál is kétszer annyi férfi van, mint nő. Úgy látszik a te környezetedben a kevésbé intelligens férfiak előfordulása nagyobb, vagy legalábbis őket jobban észreveszed a témában, mint azokat a férfi ismerőseidet, akik ugyanúgy nem rajonganak az altesti humor primitív megnyilvánulásaiért.

> Nekem egy horror vigjátékban az is tetszett amikor az ember a másik ember vastagbelén csimpaszkodva mint Tarzan kiugrott az ablakon.

Itt azért erősebb a kontextusváltás, jól vágva a jelenetet egy intelligensebb ember is elneveti ezen magát. Itt azért nem csak önmagában a bél látványa adja a humort, hanem a bélnek egy nagyon nem várt felhasználási módjáról van szó.

> nem akartam olyasmit kihozni hogy :jaj a férfiak ilyenek vagy olyanok

Pedig de. :-) Különbözőek vagyunk. Különbözik az alkatunk, az ösztöneink, a neveltetésünk, társadalmi szerepünk, szokásaink. A civilizáltság előtti, törzsi életmódunkból, biológiai sajátosságainkból adódó szokásainkból leszűrődő ösztöneink, személyiségbeli különbségeink okán máshogy működünk, így – jó esetben – máshogy is neveljük a gyerekeinket, a társadalom elvárásai is mások, és a társadalomban betöltött szerepeink is mások. Mindkét nemnek megvannak a maga erényei, érdemei, pozitívumai, és megvannak a maga hiányosságai, hibái, negatívumai is. Nem jobb az egyik a másiknál, de mások vagyunk. Ugyanannak a dolognak a megítélése pont ezért egészen más, ha nőről, és ha férfiról van szó. Vagy ugyanannak a megítélése egészen más egy férfi és egy nő szempontjából, amit az egyik erénynek tart, az a másik nem szemében lehet hiba. Pl. a férfiak ösztönösen könnyebben konfrontálódnak, sokkal elnézőbbek vagyunk egy káromkodással szemben, ha azt férfi teszi, mintha egy nő, sőt bizonyos szempontból a férfiaknál ez tűnhet valamiféle erényszerű valaminek, hogy ki meri mondani azt, amit gondol, míg egy nő számára ez inkább az önkontroll, az illem hiányát éreztetheti. Gyereket nevelve is elnézőbbek vagyunk, ha egy fiúgyerek káromkodik, mint mikor egy lány. Valahogy így van ez az altesti humorral is, a nőkben ösztönösen is nagyobb a gátlás ezzel szemben, de sokkal inkább tabunak is kezeljük.

Tehát teljesen jogos az is, ha nőként azt mondod, hogy mi férfiak ilyenek meg olyanok vagyunk, mert nagy átlagban – és itt mindegy, hogy én személy szerint kivétel vagyok-e vagy sem – valóban ilyenek, meg olyanok vagyunk. Csak nálunk a nagy átlag számára ez nem számít hibának.

Ha már tabu és humor, kíváncsi lennék, végig tudod-e nézni könnyes röhögéssel a Movie 43-at.

:)

Minden humorfajtának megvan a megfelelő környezete, ahol működőképes. És most nem intelligenciaszintre gondoltam, hanem szituációra.

Van olyan helyzet és alkalom, ahová éppen a vaskosabb humor illik.

Akinek viszont csak ilyen van, az ugyanannyira korlátolt, mint az, aki belenevelt prüdériából vagy felvett sznobságból mindenhol elutasítja az amúgy helyzethez illő "hardcore" humort.