Kedves kérdező, saját tapasztalatot hozok fel eme témához.
Minél több embert ismerek meg, minél idősebb leszek annál biztosabb vagyok benne, hogy az emberiség megérett a pusztulásra.Vagyis ha rajtam múlna, pusztulna.
Mert sokan a másik ember élete, viselkedése, jobban érdekli mind saját magáé.
Másik emberbe könnyebben meglátjuk a hibát, a beszólásait...
de saját magunkra nem érvényesítjük, mert hibátlan, tökéletes vagyok.
Sok mindent tudomásul kellene venni. Hogy egyik ember engem irritál, én meg a másik embert irritálom.
Sokkal jobb lenne ha világ, ha mindenki a saját maga ügyében lenne elnéző kedves, szeretettre méltó, és nem pl a szomszédján, vagy ismerősén kérné számon miért is mondat, ezt meg ezt!
Az ő szavaiért mi nem vagyunk felelősek. Utolsó napon nem a másik emberről kell számotadnunk, hogy ki mit mondot, kiről, és erről mi a véleményünk, hanem sokkal inkább saját magunkról. Hogy ezeket az embereket is szerettük-e! Segítettünk-e nekik...
mert már nem kell sokat tenni az életben maradáshoz.
nem kell tüzet csiholni mert van öngyujtó
nem kell vadászni mert van hentes
stb
Nekem pont csak annyi eszem van, hogy életben maradjak(talán még annyi sem) ezért minden napot meg minden kis sz@rt megbecsülök, ami miatt hülyének tartanak.. Ördögi kör ez.
Szóval kedves hülye rokonlelkek, ne csüggedjetek! Mondhatnám, hogy "lesz ez még így se" de nem lesz másképp..:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!