Micsináná' ha egy orszarvú jönne és azt mondaná hogy wuuuu wuuuu?

A csirkecombokat előkészítjük, kettévágjuk.

A hagymákat felkockázzuk.

Egy edényben megforrósítjuk az olívaolajat, beledobjuk a hagymát, és üvegesre pirítjuk. Levesszük a tűzről, és a fűszerpaprikát elkavarjuk benne.

Kevés vizet aláöntünk, beletesszük a húsokat, és visszatesszük a tűzre.

Erős lángon pirítjuk, közben megsózzuk.

Ha megpirultak, felöntjük vízzel, hogy éppen ellepje, beledobjuk a paradicsomokat, és közepes lángon tartva, puhára főzzük.

Ezalatt a lisztet simára kavarjuk a tejföllel.

Ha megfőtt a hús, a tejfölös habarást kicsit felhígítjuk a hús szószával, és beleöntjük a tejfölt a paprikásba.

Összeforraljuk, és ha kell, utánasózunk.

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:

Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;

Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;

Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika” és „mikrolingvisztika” kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia” kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a környezet (többnyire a levegő) optikai sűrűségétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a tömeg és térfogat hányadosaként értelmezett sűrűséggel.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.

Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.

A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.

A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.

Eh, mindig ez a tudálékoskodás...

Bontanék két sört, oszt' jól elbeszélgetnénk.

(- Wuuuu wuuuu.

- Wuuu. Wuuu wuuuuu?

- Wuuuuuuuuuwuuu wuuuuuu wuu wuuuu. Wuu?

- Wuu wuuuuuu wuu wuuuu.

stb.)