Hogy lehetne átírni viccesre, hogy gólyabálon elő lehessen adni?

Ennyire futotta

Néha úgy hiányzik a doga,

Mint a diáknak az algebra, ha

A táblán a képlet a szemébe néz,

Vonzza, mint méhet a méz.

Meg az a srác, akit már te is láttál,

És tudtam jól, utálja a dogát,

De mégse hittem volna, hogy a végén

Előveszi a pisztolyát.

Refrén:

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

Néha ilyen is kell.

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

De egyessel többet nem mehetek el.

Valami szomorú matekóra hangjai halkan

Kísértenek éjszakákon át.

Velem vannak és együtt

Dúdolgatjuk a képletek dalát.

Hogy ez a szerelem nekem nem a május.

Én örülök, ha valahogy túlélem.

A szerelem csak egy rohadt doga,

Ha egyest kapok, úgyis kiherélnek.

Refrén:

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

Néha ilyen is kell.

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

De egyessel többet nem mehetek el.

Puskázok, lesek,

A feladatok, a képletek, az egyenletek, a megoldások,

A különös álmok, amiket látok,

Ha egyszer ötöst kapok matematikából.

Refrén:

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

Néha ilyen is kell.

Ez csak egy egyszerű doga, de senki nem tudja,

De egyessel többet nem mehetek el.