Mi a helyzet a Bakonyban azzal a bizonyos ír-inuit keveréknyelvvel?

Ezt a bizonyos bakonyszováti ír-inuit keverék nyelv gyökerei a XI.századid nyúlnak vissza. Ekkor úgyanis egy viking kereskedő három hajóval és 300 Grönlandról származó inuit rabszolgával felhajózotta Fekete-tengerről a Dunán Magyarországig, hogy eladja ezeket az eszkimókat Hazánkban. Szent István királyunk viszont megsajnálta szegény inutokat, ezért megvette őket a vikintől, felszabadította őket, és a 300 grönlandi embert letelepítette a Bakony egy elzárt völgyében. Itt az eszkimók megalapították Bakonyszovátot. Amiért Szent István felszabadította őket nagyon tisztetlék az eszkimók a királyt, szobrot is álítottak neki. Ez a szobor ma is áll, ez Magyarország legrégebbi máig fennmaradt szobra.

Az írek Bakonyszovátra 1171-ben érkeztek meg, amikor II. Henrik angol király megtámadta Írországot. Ekkor egy bizonyos Donnchad nevű ír herceg 500 emberével Magyarrországra menekült az invázió elől, ahol III. István magyar király befogadta az ír menekülteket. Donnchad herceg Bakonyszovátot kapta meg mint hűbérbirtok, ahol letelepedtek az ír emberei a már ott élő eszikók mellé a faluba. Donnchad herceg pedig megépítette a Bakonyszűcsi várat, amely mai is éppen áll, és jelenleg a Szent István-szobor melett ez Bakonyszovát másik nagy turista látványosága.

Doonchad herceg megalapította az Íry nevű nemesi családot, amely hamar elmagyarosodott. A család 1358-ban halt ki, ezt követően a falu királyi birtok lett. A faluban egymás mellett élő eszkimók és írek az évszázadok során egymással keveredtek, és így a nyelvük is összeolvadt. Az így létrejövő ír-inuit keverék nyelv szókészlete nagyjából 42%-ban ír eredetű, 48%-a gröndlandi eszkimó eredetű, illetve van 10%-nyi magyar jövevényszó. A nyelvtana nagyrészt az ír nyelven alapszik. Ez a különleges hibrid-nyelv azért tudott évszázadokon át fennmaradni, mert Bakonyszovát egy elzárt völgyben fekszik, így nem érte nagy a területen többségi magyar nyelv részéről. Mindez megváltozott azonban 1885-ben amikor is az egyik hegyet amely a völgyet határolja egy alagúttal fúrták emiatt, és emiatt Bakonyszovát könnyen járható úton össszeköetettésbe került a külvilággal. Emiatt és a nagy arányú elvándorlás miatt a nyelv hanyatlani kezdett, az 1960-es évek elején már csak a település lakkoságának 18%-a beszélte anyanyelvi szinten a nyelvet, és ők nagyrészt 50 év fölött voltak. A kevés kivétel egyike volt Múte Patrik, aki akkoriban 38 éves nyelvész volt, aki Bakonyszovátról származott. Az ő javaslatára az ír-inuit keverék nyelvet elkezdték oktatni magas óraszámmal a Bakonyszováti óvodában és iskolában, illetve könyveket is írt ezen a nyelven amik a falu könytárába kerültek. Ezzekel a módszerekkel sikerült ezt csodás nyelvet megmenteni.

Jelenleg Bakonyszováton 1200-an laknak, és a település lakóinak 78%-a beszéli az ír-inuit keverék nyelvet legalább középfokon, illetve további 150 beszélője él a nyelvnek szerte Magyarországon. Egyre több az anyanyelvi beszélő is :) A településen a turizmus virágzik, hála a gyönyörű természeti környezetnek, illetve a várnak és a Szent István-szobornak. A faluban működik ír-inuit nyelvű televízió is, és felső tagozatban az iskolai órák is ezen a nyeelven vannak megtartva, és nem magyarul. Minden év Augusztus 16. és 20. között megrendezik a Szent István-napi ünnepségeket a faluban. A sok magyar turista melett ilyenkor Írországból és Gröndlanból is érkeznek emberek, hogy együtt ünneppeljenek a hazájuktól távolra került grönlandi és ír emberek leszármazotaival.

Szóval jó helyzetben van ez az ír-inuit keverék nyelv a Bakonyban :)