Mi lehetett Ádám és Éva beszédtémàja a Paradicsomban?

A kígyónak még volt lába, csak szólok.

Azzal meg, hogy mi van a lábuk között, nem foglalkoztak, még nem jöttek rá.

Éva felmutatott egy almát és azt mondta - alma -

Ádám a fejét rázta és - Apple -

Aztán Éva jött - Apfel -

Mit szólnál ahhoz, hogy - Mela ?-

Inkább legyen - яблоко -

Na mondjuk - Lacus?-

Á, nem, legyen - jabłko -

Na és a - 蘋果 -

Nem,nem, hanem - manzana -

Szerintem meg - Afal -

Nem rossz, de az - epal? -

És így folytatták órákon keresztül...

Amikor Isten unalmában megteremtette a földet, sivárnak, kietlennek találta. Unatkozott. Még nincs készen a mű! - Mondta magának.

Homokból formált egy embert. Lássuk, mi lesz ebből. Most már ketten unatkoztak. Az embernek nem volt társa.

Eltűnődött, mi legyen. Készített még egy embert.

Nagyszerű ötletnek bizonyult, ketten már elég szépen elvoltak.

Igen ám, de melyik melyik? Nem tudta eldönteni.

Megragadta az egyiket, pont a lába között. Kitépett egy darabot, és a másikhoz ragasztotta. Most már nem voltak egyformák.

Hát így történt a teremtés.

És hogy mi történt azóta? Sok minden, de leginkább az, hogy az a kitépett darab semmi másra nem vágyik, mint visszakerülni eredeti helyére. Ez ki is tölti az ember egész életét.