Voltatok már abban a hülye helyzetben, hogy olyan helyen kapkodott a röhögés ahol nagyon nem kellett volna?

Aha, általában előadásokon szokott, ráadásul pont olyanon, ahol nem túl kedves a tanár, és egy ilyenért esetleg nem írja alá a félévedet. :D

Engem mindig olyan helyen kap el a röhögés, de csak ha azzal a bizonyos barátnőmmel vok, mert vele annyit nevetünk :D

Esküvőnkön a templom előtt tesómat és engem is.

ja... ballagásomon xD

tavaly mentünk haza suliból barátnőmmel és odajön egy csöves leszedi a villanyoszlopról a plakátot és ezt hajtogatja nekünk: nem kell a deákpundi .. mind ketten ott estünk össze a röhögéstől :D

Nekem is temetésen volt, ráadásul olyan ember temetésén akit szerettem is. Utólag iszonyat rossz érzés így visszagondolni. De nem hallottam semmit éas a barátnőmnek meg mellettem alkalomhoz nem illő túl jó kedve volt és ő nem is ismerte negyon és elkezdett röhögni én túl szomorú és feszült voltam és nem úgy adtam ennek hangot ahogy a normálisabb emberek teszik. De senki nem foglalkozott vele mert lehajtottam a fejem és azt hitték sírok. Amihez megjegyzem több kedvem lett volna.

Igen. A legelső osztályfőnöki óránk volt úgy június elején, középiskolában. Hátranéztem valamiért, egy gyereknek meg ilyen sírós feje volt, elkezdtem mosolyogni, anyu is hátranézett, ő is észrevette, összenéztünk, és elkezdtünk röhögni. És nem bírtuk abbahagyni! Nagyon de nagyon gáz volt :D