Ki az a LastOne. Left?

"Egy dologra azért válaszolnál? Amikor egy konkrét hiányt érzel, akkor az jó vagy rossz érzéssel tölt el? " - Attól függ, hogy külső vagy belső vágy-e, és hogyha belső vágy, akkor mennyire vagyok hajlandó magamnak megengedni. Mert sok belső vágyról megtanultam, hogy ne engedjem meg magamnak, mert ösztönösen (belső vágyként) sz@r volt, hogy bántottak érte, ha ki akartam élni. Nem tudtam, hogy a kiélés a fontosabb, mint hogy mások külső vágyainak megfelelni. És mivel erre csak később jöttem rá, idő, mire visszaállítom, hogy a racionális elmém ne ellenségeskedjen a belső vágyaimmal.

"Talán ebből megérted, hogy melyik a belső vágy és melyik a külső vágy" - De édes fiam!! Ki mondta, hogy nem értem? Ha ezt a levelet befejeztem, többet már nem írok. Ne legyél már értetlen. Mondtam, hogy nem kell megmagyaráznod a dolgokat, én meg csak válaszolgatok neked, mint akinek nincs jobb dolga...

""belső hang" nem csak egy elérendő célt súg meg, hanem tudatát annak, hogy az a cél végső soron, már most itt van veled...vagyis a hiány kilőve" - Igen, értem, de úgy ahogy valamelyik másik részem kételkedik a vágy valódiságában, attól még tudhatom az egyik részemmel, hogy az belső vágy. Na. Nem igaz, hogy nem érted...komolyan.

"függetlenül attól, hogy szavai és konkrét viselkedése és tettei nem bizonyítják az esetleges igazad." - Te nem látod magad kívülről, úgyhogy ezt most jobb, ha abba hagyjuk. Megint kétségbe vonod a rezonanciáim. Neked az az érzésed, hogy nem adtál olyan jelet, nekem meg az, hogy igen.

"Ez utóbbit csak azért jegyzem meg, mert megint belestél egy feltételezésbe és abba, hogy automatikus "rosszat" gondolsz a másik szándékáról..." - Nem feltételezés. Valamint nem mondtam, hogy a szándék a rossz, hanem az, amikor valaki képmutató, na az a rossz.

Én elhiszem, hogy nem akartál lenézni, meg azt is, hogy nem akartál olyan szándékot mutatni, de az megint más, hogy vagy-e annyira képzett kommunikátor, hogy ráérzel a másik ember kódrendszerére, hogy jól kódold az információt. Ez összetett. A te kommunikációs síkodon és az én értelmezési síkomon is elcsúszhatott a dolog, az biztos, csakhogy nem az értelmezési síkomra hagytam az értelmezést, hanem az érzékelésire, amiben pedig jobban bízok, mint a te kommunikációs képességeidben, bocs.

"bár én inkább a belső lényegiségünk hangjaként definiálnám, mondhatni Isten hangjának" - Te inkább? Az ilyen apróságokból tevődik össze, hogy nem értek veled egyet. Az inkább az olyan, mintha nem egyezne a kettőnk dolga, pedig én is hívom úgy, hogy Isten hangja, csak nem akartam többféle fogalmaz használni ugyanarra.

De ha a gyerek kéri a nagy medencét, persze, hogy nem szapul senkit. Amikor viszont valaki, aki igen felnőttnek érzi magát, tehát minden megnyilvánulásában ott van a "én már nagy vagyok, nekem igazam van" önérzet, arról beszélne egyetemes igazságként, hogy a nagy medence a legjobb a világon, akkor felkapná a vizet a gyerek, mert:

Igazságtalan összekötni azt a két dolgot, hogy "én tudom a tutit" és a "nagy medence a csúcs". Az ilyen kommunikációs forma senkinek sem szimpatikus, és ettől sokan úgy érzik, hogy nem hagysz teret nekik. Csak mondom. Ez nem a rosszat belelátás, hanem az, hogy nem éppen szerény.

Na végeztem.

Bocsánat, ne haragudj, csupán a hiány érzetét akartam megkülönböztetni a belső inspirációtól, vagyis a vágyat az ösztöntől, amiről már egyébként korábban beszéltünk. Nagyon jól tudtam, hogy tudod mi a különbség(bár van egy "rezonanciám", hogy nem mindig tudod megkülönbözteti, a kételkedő éned hangja miatt), csak többször előfordult, hogy ugyanúgy nevezted őket...hol ösztönnek, hol vágynak, csak raktál hozzá egy belső és külső jelzőt jelen pillanat a vágyhoz...szóval végső soron egy plusz segítséget akartam adni, nem pedig megmagyarázni, hogy könnyebben el tudd választani a kettőt egymástól, amikor dönteni akarsz, illetve ha ne adj Isten másoknak beszélsz róla, ne értsék félre szavaidat.

Illetve eddig is észrevettem már valamit:

Nagyon arra hajaz a dolog a részedről, hogy végül is én vagyok a "hülye", és Neked van igazad, főleg, hogy neked ott az a "rezonancia" dolgod. Többszörösen ítélkeztél a személyem felett, személyeskedtél, megvádoltál...sőt lényegében azzal "szapultál", hogy "LastOne.Left tudja, hogy neki van igaza, és biztosra veszi, hogy a másik téved", közben meg pont Te csinálod ezt. :)

Plusz megint behozod ezt a "leképmutatózást"...szerintem Te sokkalta több, jobb és nemesebb vagy annál, hogy ilyenekkel vádaskodj...ne a bizonytalan és kételkedő énedre hallgass, és akkor a személyeskedést is magad mögött tudod hagyni...gyakorlat teszi a mestert, és a jó beleérző képesség az igaz és hamis megkülönböztetésére. Hajrá.

A medencés példából meg pont az nem ment át, aminek kéne, és pont azt szedted ki belőle, ami a Te igazadat támasztaná alá. :)

A szülő és a gyermek nem két külön személyt akart példázni, hanem egy individuum két énjét...a "tudót és ismerőt", és a "nemtudót és nemismerőt". Direkt azért lett odaírva az a gyerek is, aki nem riad vissza....:D

Szépen különválasztod/szeparálod a dolgokat...pont abban rejlik a "hiba", hogy az ember NEM Osztatlanul tekint a létezésre, hanem megkülönbözteti az "objektumokat", s alá-fölé rendeltséget feltételez.

megj.: Jézus Krisztus is egy elég "tré" kommunikátor lehetett, csórót jól meg is feszítették ezért...Te ugye azért nem fogsz senkit megfeszíteni? :D

Bocsi, ez csak amolyan poén, de azért van igazság alapja keményen.

ui.: Köszi az eddigi beszélgetést, s elnézést azért, hogy még ezeket leírtam(meg volt rá az okom, bár konkrét előnyöm, hasznom nem származik belőle, de Neked talán igen). Illetve ha akarsz, nyugodtan reagálj még, de én tényleg nem fogok. S ugyanazt tudom mondani, mint a legutóbbi személyes beszélgetésünknél...

"Majd ha sikerült magadat rendbe tenned mentálisan, és úgy érzed, hogy szeretnél, akkor keress bátran."

üdvözlettel és köszönettel

29/F

LastOne.Left

Bocsi. Még két gondlat az előzőhöz, ha nem bánod.

1. Szóval azért, mert netalántán az egyik gyermek jobban hozzászokik a nagymedencéhez, az nem jelenti azt, hogy jobb, vagy több lenne egy másik gyermeknél, aki "visszatáncol" a kismedencébe. Mindenki azonos értékű, mindig...csak az emberek hajlamosak ugye akaratlanul is hierarchiáét kiépíteni a gondolkodásukban, és ezért látnak különböző negatív jellemvonásokat...ezért gondolhatják pl. azt, hogy valaki nem szerény, mert úgy tűnik egy-egy megszólalásánál, hogy magát magasztalja...holott igazából mindent és mindenkit. :)

2. Egyébként tudom jól, hogy "cseszettül" jók a megérzéseid, láttam többször is, és bár most nem nagyon, mert zavarodottságot érzek rajtad, amit a személyem felé való megnyilvánulásaid is alátámasztanak, de ha tiszta szellemmel jársz, akár vakon is megbíznék a "rezonanciádban", és az "életemet" is rád bíznám, ha egy adott szituációban a Te döntéseden múlna egy választás, melynek a kimenetele túlélés vagy "elmúlás" között történne.

üdvözlettel

29/F

LastOne.Left