Miért van ez a százalékokkal?

Több ok egybeesése miatt tapasztalod ezt. És, akár örökre is maradhatnak az eltérő értékek; kicsi az esély az egységesülésükre. (Legalábbis, ha nem avatkozol be a lentebb ismertetettek alapján.)

Az okozza, hogy

• minden nap, egy alkalommal automatikusan újraszámolják a használók válaszadási százalékát is, ami az újabb értékelések miatt eltérhet az előző nap, napok értékeitől;

és

• válasz elküldésekor mindig a válasz megjelenésekor érvényes, legutóbb kiszámolt friss értéket jelenítik meg; ami lehet akár naponta is más és más érték;

és

• a válaszoknál megjelent értékeket nem frissítik automatikusan; azok csak akkor változnak (frissülnek), ha a használók adott tevékenységeket végeznek a kérdésnél.

Ez utóbbi elmaradása esetén minden érték marad annyi, amennyi volt. Így az is, hogy a válaszíró hány százalékban ad hasznos válaszokat.

Ami bizonyára rád is érvényes:

• kevés válasz értékelése esetén az átlagot („A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.”) nagymértékben változtathatja egy új válasz az addigi átlagtól eltérő értékelése.

(Részletezés [*¹] részben.)

• Válasz írásakor az aktuális érték jelenik meg, ami különböző napi válaszok esetén eltérő lehet.

(Részletezés [*²] részben.)

• Amilyen érték megjelent a válasz megjelenésekor, az úgy marad, míg a kérdésnél olyan változás nem történik, ami frissítést okoz.

(Részletezés [*³] részben.)

┌─ *¹

Egyszerű matematika.

Ha valakinek 2 értékelt válasza van, és az egyszerűség kedvéért mindkettő 60%-os hasznosságúnak lett értékelve („A válasz 60%-ban hasznosnak tűnik.”), akkor a számtani átlag: (60+60)/2 = 120/2 = 60%. (Természetesen, sokféle eltérő két értékelés összege lehet 120.)

Amennyiben egy harmadik választ 100%-os hasznosságúnak értékelnek, akkor az átlag (60+60+100)/3 = 220/3 = 73,33…% lesz; az egész számra történő kerekítés miatt 73% jelenik meg. Azaz, az átlag 13 százalékponttal nő.

Ha valakinek 10 értékelt válasza van, és az egyszerűség kedvéért mind 60%-os hasznosságúnak lett értékelve („A válasz 60%-ban hasznosnak tűnik.”), akkor a számtani átlag: (10*60)/10 = 600/10 = 60%. (Természetesen, sokféle eltérő tíz értékelés összege lehet 600.)

Amennyiben egy tizenegyedik választ 100%-os hasznosságúnak értékelnek, akkor az átlag ((10*60)+100)/11= 700/11 = 63,63…% lesz; az egész számra történő kerekítés miatt 64% jelenik meg. Azaz, ugyanúgy egy 100%-os választ hozzávéve, már csak 4 százalékponttal nő az átlag.

Ha valakinek 100 értékelt válasza van, és az egyszerűség kedvéért mind 60%-os hasznosságúnak lett értékelve („A válasz 60%-ban hasznosnak tűnik.”), akkor a számtani átlag: (100*60)/100 = 6000/100 = 60%. (Természetesen, sokféle eltérő száz értékelés összege lehet 6000.)

Amennyiben egy százegyedik választ 100%-os hasznosságúnak értékelnek, akkor az átlag ((100*60)+100)/101= 6100/101 = 60,39604% lesz; az egész számra történő kerekítés miatt 60% jelenik meg. Azaz, ugyanúgy egy 100%-os választ hozzátéve, az átlag nőtt ugyan, de a megjelenő értéken ez nem látszik.

És mi van ezernyi, több ezernyi értékelt válasznál? A kialakult átlag úgy marad, akár évekig is. Igaz, hogy minden új értékelt válasz olyan értéke, ami alacsonyabb a kialakult átlagtól, átlagcsökkenést okoz; és minden új értékelt válasz olyan értéke, ami magasabb a kialakult átlagtól, átlagnövekedést okoz; de olyan kismértékűt, amit az egész számra kerekítés elfed. Ráadásul, mivel csak naponta egyszer (éjjel) frissítik a használóknál a pontszámot, a válaszadási százalékot (mások hogyan értékelték a válaszait), és a válaszértékelési százalékot (milyen mértékben más értékelőkkel egyezően értékelte mások válaszait; ugyanis a GYK eszerint számolja az értékelés hasznosságát), így egy napon belül akár ki is olthatják egymást a kapott, átlagtól alacsonyabb, illetve, magasabb értékelések. ─┘

┌─ *²

Naponta egyszer (éjjel) frissítik a használóknál a pontszámot, a válaszadási százalékot (mások hogyan értékelték a válaszait), a válaszértékelési százalékot (milyen mértékben más értékelőkkel egyezően értékelte mások válaszait; ugyanis a GYK eszerint számolja az értékelés hasznosságát); a kérdésedben a válaszadási százalék szerepel.

Amennyiben be vagy lépve a fiókodba, két helyen nézheted meg az éppen fennálló értéket.

1.) A főoldali toplistában: https://www.gyakorikerdesek.hu/toplista

A ponttáblázat alatt olvasható, hogy „Mások értékelése alapján X%-ban hasznos válaszokat adsz, Y%-ban hasznosan értékelsz válaszokat.”

2.) Az all time toplistában: https://www.gyakorikerdesek.hu/regi-toplista

A ponttáblázat felett olvasható, hogy „Neked jelenleg P pontod van, X%-ban hasznos válaszokat adsz, Y%-ban hasznos értékeléseket adsz a válaszokra.”

Természetesen, P, X, Y értékek egész számok; az X értéke jelenik meg az elküldött válasz alatt.

Tehát 24 órán át nem változik, ugyanaz az érték jelenik meg a válaszaid alatt; „A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.” szövegben. Ha az előző éjjeli feldolgozás óta eltelt időben kapott értékelések miatt láthatóan változik ez az érték (kevés értékelt válasznál akár nagyot is), akkor utána már az új érték jelenik meg az elküldött válasznál. (A látható változás azt jelenti, hogy más számérték lesz az egészre kerekített érték.) ─┘

┌─ *³

Adott lehetőség tehát, hogy újabb éjjeli adatfeldolgozás után írt válasz alatt más érték jelenjen meg „A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.” szövegben, mint az adatfeldolgozás előtt; és eltérhet régebbi éjjeli adatfeldolgozás előtti értékektől is. És, főként eltér attól a frissen regisztráltnál fennálló kezdeti esettől, amíg kellő számú értékelés hiányában, meg sem jelenik a válasz alatt, hogy „A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.”.

Fennállhat ilyen tarka kép, ami azért maradhat így, mert a GYK a felhasználói érékektől (pontszám, válaszadási százalék, válaszértékelési százalék) eltérően, nem frissíti automatikusan a válaszoknál látható adatokat („A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.”, „A válasz Y%-ban hasznosnak tűnik.”); azokat csak a használók adott tevékenységei miatt frissíti. Ha békén hagyják a kérdést (legfeljebb megnyitják olvasásra, de senki sem ír már új választ és senki sem értékel már választ (ez utóbbinál az sem mindegy, hogy hogyan és milyen feltételek közt, mert közel sem minden értékelés okoz változást), akkor a válaszoknál minden érték úgy marad az idők végezetéig, ahogy volt.

Szerepelt már itt, a GYK » Egyéb kérdések » GYIK kategóriában olyan kérdés, hogy pl. 38%-osnak értékelt válasznál zöld kézzel értékelt, és mégsem változott az érték; pedig nem valószínű, hogy olyan sokan értékeltek, hogy a 100%-ot érő zöld kéz ne emelt volna legalább 1%-ot. (Te is kipróbálhatod: bármelyik kategóriában keresel régi kérdést – pl. az Emberek kategória kérdéslistájának 2000. lapján, ahol 2018. májusi kérdések vannak, és 18%-os, 21%-os, 50%-os hasznosságúnak stb. értékelt válaszoknál zöld kezet nyomsz. Mi fog történni? Semmi. Frissítheted a lapot, nézegetheted holnap is, holnapután is; marad annyi, amennyi volt. Persze, miután más is olvashatja ezt a választ, célszerű egész más kategóriában, egész más időszaki kérdések válaszainál így tenned; kizárt, hogy valaki, találomra ott értékeljen és belezavarjon.)

Ez utóbbit azért írtam, mert nem csak a békén hagyott kérdések válaszainál nem történik semmi (ami a kérdésedet illeti: nem frissül a válaszoknál a válaszadási százalékérték sem), de még a tevékenységek közül sem mindegyik okoz, vagy okoz minden esetben változást.

Néhány éve olvastam itt először olyanról, amiről te írsz; egy válaszolónak támadt az az ötlete, hogy talán új válasz megjelenítése esetén frissülnek az adatok. Jó volt a tipp, így lett.

• Ha új válasz jelenik meg, akkor az előző válaszoknál azonnal frissül minden adat.

- Ha már más a válaszadási százaléka valakinek, mint ami a válasza megjelenésekor volt; az érvényes értékre változik.

- Ha vannak érvényre nem jutott értékelések (amiről az előbb írtam), azok is érvényre jutnak.

És, a fenti változások minden lapon érvényre jutnak, akármilyen sok válasz van.

(A napokban történt, hogy két nappal később írtam választ egy kérdéshez, mint amikor a legutóbbi választ írták. Egy teljesen helytálló válasznál az szerepelt, hogy „A válasz 38%-ban hasznosnak tűnik.”; azért is írtam, hogy adatokkal megerősítsem. Ahogy megjelent a válaszom, azonnal 51%-ra nőtt a 38%. Én akkor még nem értékeltem, de nyilván volt ott érvényre nem jutott zöld kezes értékelés – lehet, hogy több is -, ami az új válasz megjelenése miatt érvényre jutott. Aztán én is nyomtam zöld kezet, de az már nem okozott változást; akkor jutott eszembe, hogy a válaszírás előtt kellett volna tennem. Nemrég néztem, napok óta úgy van, 51%-on.)

Azután, hogy volt az a tiédhez hasonló kérdés, és megoldást jelentő válasz; erősen figyeltem az esetleges változásokat. (Egy ideig képernyőmentést csináltam, mielőtt akár új választ írtam volna, akár értékeltem volna választ.)

A következőket figyeltem meg:

• Az adott oldalon levő válaszoknál okoz adatfrissülést, ha olyan választ értékelek, aminél még nem volt olvasható, hogy „A válasz X%-ban hasznosnak tűnik.”, de az én értékelésemre megjelenik. Ami azt jelenti, hogy legalább egy értékelést már kapott, csak az még nem látszódhat. Ilyenkor, általam nem is értékelt válaszok értékelései is változhatnak (ha voltak ott érvényre nem jutott értékelések), és jóval ritkábban, de olyan is előfordul, hogy az az érték is változik valamelyik válasznál, amiről kérdezel: a válaszadási százalék.

Mint írtam, ez csak azon az oldalon levő válaszoknál okozhat adatfrissülést, amelyiken értékelésemmel megjelenítettem az értékelés szövegét. Ezért is előfordulhat, hogy ugyanannak a válaszírónak, két különböző lapon levő válaszánál más a válaszadási százalék. („A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.”).

Például, ő írta a #7-es és # 12-es választ; ezek nem lehetnek egy lapon. Ha két egymást követő éjjeli értékelés közt írta mindkét választ, akkor mindkét válasznál ugyanaz az érték jelent meg a válasz alatt. Ha én később értékelem - például, a #5-ös választ -, amikor újabb éjféli feldolgozás során változott a # 7-es és # 12-es válasz írójának válaszadási százaléka, akkor a # 5-ös válasszal egy lapon levő # 7-es válasznál frissülni fog a válaszadási százalék, a # 12-esnél nem; vagyis, ugyanazon kérdésnél, ugyanannak a használónak két válaszánál eltérő lesz a válaszadási százalék. Illetve, eleve eltérő érték jelenik meg, ha a két válasza közt volt éjjeli adatfeldolgozás és annak során módosult a válaszadási százaléka.

• Az adott oldalon levő válaszoknál okoz adatfrissülést, ha „A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik.” válasznál piros, vagy kék kezet nyomok. A 100% azonnal lecsökken, és az adott oldalon – csak az adott oldalon; lásd az előző példát – frissül minden válasz minden értéke. Ha van válaszíró, akinek időközben változott a válaszadási százaléka, akkor változik, hogy „A válaszíró X%-ban hasznos válaszokat ad.”; és ha valamelyik válasznál már van értékelés, de van érvényre nem jutott értékelés, akkor változni fog „A válasz X%-ban hasznosnak tűnik.” értéke is.

Értelemszerűen, érvényre nem jutott értékelés sem változtat, ha a válasz 100%-os volt és az érvényre nem jutott értékelés/értékelések zöld kéz/zöld kezek. Ugyanez van 0%-os értéknél érvényre nem jutott piros kezek esetén, illetve 50%-os értéknél érvényre nem jutott kék kezek esetén.

Ez ugyanolyan következményekkel is járhat, mint ami az előző példában van. ─┘

# 5 kommenthez [2019-12-07 21:21]

Ha bármi közöm lenne a GYK belsős ismeretéhez, akkor nem más válaszbeli ötlete alapján tudnék valamiről és nem több mint száz képernyőmentés aprólékos elemzésével próbálnék kideríteni dolgokat.

Egyszerűen arról van szó, hogy kihívásnak vettem, hogy az értékelési rendszer egyes részeiről semmilyen tájékoztatás sincs, más részeiről olyan nesze semmi, fogd meg jól: például, „amennyiben azt már elegen értékelték mások is”. És egyetlen képletet, algoritmust sem közölnek. Pláne nem olyan részletet, hogy pl. a ponttáblázat jelölései (fel-, le-, oldalra nyilak, csillag) mit jelentenek, vagy hogy melyik érték (pontszám- vagy helyezés változás) alapján jelölnek, és számszerűen milyen változás esetén van 1-, 2-, vagy 3 nyíl? És az azonos pontszámúakat mi szerint teszik sorrendbe? Egyetlen értékelésnél biztosan nem jelenik meg, hogy a válasz hány százalékban tűnik hasznosnak, de a ponttáblázatba sem számolják be? (Beszámolják, ezt például egy kérdés kapcsán tudtam kideríteni.) És ez csak egy példálózó felsorolás.

Itt, a GYIK alkategóriában a kérdések nagyon nagy része valójában nem is kérdés, hanem változtatási javaslat, netán változtatási követelés, elsősorban a „pontozásnak” nevezett használói értékelési rendszerrel kapcsolatban; vagy alaptalanul túlzó panaszkodás: minden válaszban a kérdezőt bántják, egyetlen jó választ sem kap a kérdező, minden választ „lepontoznak” stb. Persze, egyetlen példa bemutatása nélkül, még kérésre sem kerül elő példa.

De, néha adódnak olyan informatív kérdések, amelyek alapján - esetleg több kérdés alapján, persze, ezek közt lehet több hónapos, éves különbség is – egyértelművé válik valami, amit próbálok kideríteni. És vannak válaszok is, amik tartalmaznak direkt információkat (nem tudom, hogy véletlenül jöttek rá; vagy egyéb ismereteik alapján természetes volt, hogy tudják; vagy ők is másvalaki válaszában olvasták). Például, így tudtam meg, hogy hol látszik a kérdés sorszáma, és hogy egyszerű átírásával bármelyik másik sorszámú kérdés megnyitható. (Például, a te kérdésed sorszáma 10206884, ezt 1-re átírva megjeleníthető az első kérdés, ami 1-es sorszámú.) Vagy, hogy hogyan nézhető meg, hogy egy válasznak hányas a GYK-s sorszáma. Ebből azt is megtudtam, hogy a kérdezői kommenteket is sorszámozzák, a válaszok sorába számítanak. Ha kérdéslistát nézel, akkor csak a tényleges válaszok számát látod. Például, ha van 5 válasz és 3 kérdezői komment, akkor a kérdéslistánál 5-öt látsz, de a #-nál a kérdezői komment is be van sorszámozva, és ugyanúgy van egyedi sorszáma is, mint a kérdésnek, vagy válasznak. Ennek alapján úgy gondolom, hogy nem annyi válasz van, amennyi a főoldalon, jobboldalon felül szerepel; az bizonyára tartalmazza a kérdezői kommenteket is. (Válasz sorszámán itt nem a kérdésnél levőről írok, ami választörlés esetén módosul, mert feltöltik a hiányzó sorszámot. Például, kérdésednél a # 2-es válasz a GYK – időrendbeli – 59945826. válasza; persze a kérdezői kommenteket is beleértve. A te # 5-ös kommented a GYK – időrendbeli – 59986311. „válasza”; mert az abszolút sorszámozásnál válaszként sorszámozzák.)

És, például, nem tudom, és nem is gondolom, hogy valaha kideríthetem, hogyan számolják a kérdésedben szereplő válaszadási százalékot? Az egyes válaszoknál megjelenő százalékokat átlagolják, vagy az egyes értékeléseket? Tehát, ha – az egyszerűség kedvéért – 2 válasz van értékelve, az egyik 0%, a másik 100% hasznosságúnak, akkor ezek átlagát veszik? Vagyis (0+100)/2=100/2=50% jelenik meg, vagy azt nézik, hogy az egyik válasz kapott 3 piros kezet (0%), a másik 7 zöldet (100%), akkor az átlag ((3*0)+(7*100))/10=700/10=70% jelenik meg? Ez utóbbi esetben az érvényre nem jutó (vagyis látható értékben meg nem jelenő) értékeléseket is beszámítják? Illetve, szintén az utóbbi szerint, egyszerű számtani átlagot számolnak (ahogy a példában írtam), vagy az értékelők válaszértékelési százalékai szerint súlyozott átlagot, ahogyan „A válasz X%-ban hasznosnak tűnik.” értékének megállapítása történik?

És még vannak más értékelési esetek, módok, amelyek érdekelnek. De - bár nem hiszem, hogy van rá lehetőség; igaz nem is érdeklődöm iránta – ha megvalósulna a kommentbeli kérdésed, és dolgoznék a GYK-nál, akkor megtudhatnám ezeket? Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Nem tudom, hányan tudják közülük - persze, ez csak tipp -, de gondolom közel sem mindenki. Azt sem tartom kizártnak, hogy csak egy személy foglakozik a programozással, és azt sem zárom ki, hogy csak ő tudhatja meg, de neki is bele kéne ásni magát a programba, ha ezekre választ akarna kapni, mert tartja észben napi szinten.

Ilyen szempontból nem érdekel a „pontozás”. Kizárólag a nem ismert részek működésének kiderítése érdekel vele kapcsolatban. A saját százalékom sem érdekel, az sem, hogy értékelik-e a válaszom és hogy mennyire. Mivel egy-egy jelenség kiderítése után már nem érdekel az a rész sem, új kiderítésére meg több évente egyszer adódik remény, az idő túlnyomó részében ugyanúgy nem is nézem a százalékokat, mint a reklámokat. Belegondolva, ha egy kérdésnél válaszok olvasása, válaszírás után valaki kikapcsolná a monitort, és többmillió forintot ígérne azért, ha csak egyetlen reklámról tudok valamit mondani, vagy ha egyetlen válaszértékelés, vagy válaszadói százalék értékét meg tudom mondani, csak számot, nem kell, hogy hányas válasznál van, csak akkor lenne esélyem nyerni, ha véletlenül eltalálnék egy értéket. Ugyanannyi esélyem lenne, mintha előre kéne tippelnem ilyet, és valaki utólag, véletlenszerűen nyitna meg egy kérdést. Pedig, minden választ csak akkor írok, ha előtte elolvasom a már megjelent válaszokat.

Lezüllés? Ami érdekel, elolvasom, ami nem azt, nem. Találok olyan válaszokat, amelyek tanulságosak, hasznosak a számomra. Ha „mellényúltam”, akkor azonnali elfelejtés, és kész. Így válogatva, kimaradnak az életemből, amik bosszanthatnának. A „pontozással” együtt. Nem akarom képemre formálni a GYK-t – nem is lenne jó, de ha jó lenne is lehetetlen lenne -, nem akarom „jó útra téríteni” a használókat, nem akarom megítélni az értékeléseiket. Úgy fogadom el, ahogy van, mert változtatni nem tudok, de válogatni, és szükség estén azonnal felejteni, azt igen. Nem csak a GYK-n; minden helyen és helyzetben. És nem a GYK életem fő elfoglaltsága, ha van időm és kedvem, ezzel foglalkozom, ha máshoz van, akkor mással. Ha gondom lenne vele, akkor nem a megváltoztatásán képzelegnék, nem azon problémáznék, hogy milyen, hanem befejezném a használatát. A GYK jól meglenne nélkülem, és én is jól meglennék nélküle.