Miért mondják valakire, hogy "magányos farkas", amikor a farkas falkában él?

A farkasok erősen társas hajlamú állatok; viselkedésükre azonban nemcsak együttműködést parancsoló falkaösztönűknek, hanem a csoport rangsorában elfoglalt helyüknek is döntő befolyása van. A hierarchia csúcsán az alfa-pár áll- a hím kissé domináns a nőstény fölött -, az ő akaratuknak a csoport összes többi

tagja aláveti magát. Ha az alfa-pár egyik tagja kihullik a csoportból, egy másik állat lép a helyére. Ilyenkor a falkában versengés alakul ki a vezető pozíció megszerzéséért, de komoly párviadalra csak ritkán kerül sor, mert az sérülést vonhat maga után, és a falkának nélkülöznie kellene egy hasznos segítőtársat a vadászatokon.

Néha átrendeződés történik, és egy magas rangú állat egyszer csak alacsonyabb pozícióban találja magát. A rangjától megfosztott farkas eseteként jobbnak látja önállósítani magát.

A legfiatalabb, legalacsonyabb rangú farkasoknak nincs sok vesztenivalójuk. Idővel ők is hátat fordítanak a falkának, megpróbálnak párt keresni és saját falkát alapítani. Az ilyen "magányos farkasok" általában fiatal példányok, és sokszor nagyon hosszú vándorlás vár rájuk. A magányos farkas minden lépésére nagyon vigyáz. Igyekszik elkerülni más falkák territóriumát, és sohasem csap zajt, mert könnyen pórul járhat, ha egy idegen falkával összetalálkozik.

[link]