Kis korban már meglátszik az emberen, hogy mire viszi az életben, vagy van, hogy egyáltalán nem és majd, csak idősebb korában?

Én évek óta állatorvos szeretnék lenni:)

Tudom,hogy ehhez rengeteget kell tanulni,és jól is tanulok!Elsőként vettek föl egy jó gimibe biosz-kémiára:)

Úgyhogy nagyon örülök,és engem az motivál,hogy ha most "pár"évig jól tanulok,akkor felnőttként jó állásom lesz,sokat fogok keresni,kiköltözhetek külföldre.Te is gondolj rá így,hogy most még sokat kell tanulnod,de ez a sok idő,amit belefektettél,vissza fog fizetődni:)Lehet,hogy soká lesz,mire jó állásod lesz,de ha most nem kezdesz bele,akkor utána már késő lehet:mondjuk nem vesznek föl az orvosira,és akkor bánhatod,hogy most nem tanultál jól!Kitartás,még semmi sincs veszve:)

14/L

kiskorban nem lehet szerintem kb gimnáziumtól lehet megállapítani hogy viszi-e valamire az ember vagy sem, mert ekkor már jóesetben tud komolyan gondolkozni.

ha motiváció kell gondolj arra, hogy azzal amit most csinálsz, az égvilágon semmire sem viszed. hidd el, jobb ha megtanulod a dolgokat, még ha hülyeség is, gondolkodni meg van egy csomó időd egész nap, azt a pár órát meg fordítsd a jövőd megalapozására:)

Én csak annyit fűznék hozzá, hogy a tanulási módszereiden változtass. Most nyár van, nyugodtan kivihetsz a strandra valami jegyzetet és olvasgasd.

Talán célravezető lenne, ha kijelölnéd mit akarsz aznap megtanulni, átnézni. Szerintem az állatorvosi szakma az egyik legszebb. Hidd el, állatokkal és növényekkel a legjobb dolgozni. 15 évesen ez még nem szerettem volna.

Most kell elkezdeni rástartolni.

Szerintem megéri gürizni érte.