Kis korban már meglátszik az emberen, hogy mire viszi az életben, vagy van, hogy egyáltalán nem és majd, csak idősebb korában?
Én, mikor kicsi voltam, szerettem volna állatorvos lenni:)
De a jegyeim nagyon rosszak,nem tanultam/lok van ,hogy el kap a kedv a tanuláshoz,de valamikor még rá nézni sincs kedvem a könyvekre:S
Ha pedig a szüleim rám szólnak,hogy tanuljak,leülök,de 5 perc után, máshol jár az agyam és nem megy:/
Szeretném valamire vinni!Akarom,de(!)nincs mi motiváljon...ha belegondolok abba,hogy ha tanulok,akkor majd, nagy koromban lesz, egy jó állásom, egy szép házam,de ez még annyira elérhetetlen,hogy nincs mi ilyen hosszú távon erre motiváljon:S
Művészeti suliba akartam menni,de nem vettek fel,ugyan is szépen rajzolok van hozzá érzékem,de nehéz oda bejutni.
Kiskoromban ez a kettő dolog mutatkozott meg, a rajz készségem és az állatok iránti szeretetem:)
De úgy érzem,hogy, egy "ágon" se fogok tovább menni és az álmaim se fognak megvalósulni:(
15/L
Nagyon köszönöm előre is a válaszokat!
szia
ne csüggedj!
de azért igyekezz szorgalmas lenni, hogy nagyobb esélyed legyen később itt-ott továbbtanulni!
én sose voltam jó tanuló!
mégis elértem az életben mindent
családi házban élek ahogy terveztem (1 ft hitelem sincsen) van 3 autóm.. és boldog vagyok.
Pedig 2es volt az érettségim és a fősulimat elbuktam...
szóval ne aggódj
inkább tegyél lépéseket (akár kicsiket is lehet) a céljaid elérése felé....
sokszor egy kicsi lépés több mint egy nagy
pl: nézz utána a céljaidhoz milyne tanulmányi átlag kell - hogy felvegyenek adott suliba.. vagy ha suli nem jön össze akkor hogy érheted el (becsületes úton) a céljaidhoz vezető utat!
sok sikert kívánva
33 F
Szia!
Szerintem sem megállapítható.
Általános után biosz szakra szeretem volna kerülni, ennek ellenére humános lett:D Most meg inkább a bölcsész tárgyak érdekelnek.:)
Amúgy írtad, hogy nincs mi motiváljon:) Háát nem tudom, én mindig is jó tanuló voltam, de nekem sem volt semmi különösebb motivációm. Kisebb koromban max csak annyi, ha kész vagyok akkor kimehetek e kertbe játszani. Mára pedig napi rutin, megszokás stb..Olyan mintha fogat mosnék:P
Igazság szerinte mág fiatal vagy (9.-es) nem állsz pályaválasztás előtt ez még úgyis számtalanszor alakulni fog addig. De jó, hogy tudod, hogy fontos a tanulás és egyre nehezebb valahova(jó helyre) bekerülni.
Most ballagtam gimiből és pár tanár megsúgta, hogy a statisztika azt mutatja, hogy a rosszabb jeggyel rendelkezők többre viszik az életben:D
Na de azért tanulni!!:D Ahhoz pedig nem kell más csak hatalmas önerő...
Szerintem ne add fel ilyen könnyen! :)
Egyrészt: még megjöhet az eszed, ha megtalálod azt, ami igazán érdekel. Persze sajnos az érettségi majdnem mindig beszámít, úgyhogy legalább az érettségi tárgyakra kéne hajtanod.
Másrészt: bejuthatsz még művészeti suliba! Keress tanfolyamot, magántanárt. 18 évesen, a pályaválasztásnál még bőven bekerülhetsz! Ha mégsem, legalább van egy jó hobbid, ami boldoggá tesz.
Én középsuli alatt végig arról álmodoztam, milyen jó lenne zeneművészetibe járni, de nem volt hozzá önbizalmam. Már 20 voltam, amikor elég bártorságot gyűjtöttem, és előképzettség nélkül elmentem felvételizni. Persze kivágtak, és meg azt hittem, nem vagyok elég tehetséges. Pedig csak arról volt szó, hogy nem voltam rá felkészülve, először tanárhoz kellett volna járni. Pár évvel később simán bejutottam, és a suli lejobb tanára szúrt ki magának a felvételin.
Talán neked sem a tehetségeddel van gond, csak korán próbálkoztál.
Nekem végülis megvalósult a vágyam, de túl későb kezdtem el tanulni, ezért csak hobbi szinten űzhetem a dolgot. Ha már 15 évesen jártam volna suli mellett tanárhoz, valószínűleg többre viszem.
Még bőven időben vagy! Keress egy jó tanárt vagy tanfolyamot, ahol megtanítják neked azt, amit a művészeti szakközépben megtanulnál, és aztán irány a fősuli!
Ezt nem lehet előre megjósolni:
Én varrónő voltam. Majd rádöbbentem,hogy ez jó hobbinak,de nem munkának. Közgazdász lettem és ezen a területen dolgoztam nyugdíjas koromig.
Az unokaöcsém nagyon rossz gyerek volt,és pocsék tanuló. Mindenki azt hitte,hogy soha nem lesz belőle semmi és senki. Éppencsak átcsúszott egyik osztályból a másikba.8-ban megemberelte magát annyira,hogy felvegyék a középiskolába. Az első két osztályt,ott is ellógta. Harmadikban rádöbbent,hogy tanulás nélkül legfeljebb segédmunkás lehet csak. Rákapcsolt a tanulásra és kitünően érettségizett. Elvégezte az Agráregyetemet, elhelyezkedett egy Tsz-ben. Majd a közgazdasági egyetemet is elvégezte. Elismert és jól kereső vezető lett belőle. Ma már milliomos,de még most is sokat dolgozik.
Végy erőt magadon és tanulj! A rajzolást tartsd meg hobbinak. Lehet,hogy később ennek is hasznát veszed majd.
Ha leérettségiztél,akkor találhatsz olyan célt,amit érdemes lesz megvalósítanod.
Nagyon köszönöm a válaszokat,most kaptam egy kis "löketet":D
Ahogy írtátok,hogy nem voltatok valami jó tanulok és még is vittétek valamire, egy kicsi motivációt adott,hogy nem kell szín ötösnek lennem,ahhoz ,hogy legyek vki:)Csak,hát ez a "löket" se tart nálam örökké.
Azért még,egy dolgot hozzá tennék,sajnos a lustaságom határtalan:D:/ valamikor egyszerűen semmi nem érdekel:/Ez ellen is tenni szeretnék,de valamikor nagyon szét esek,hogy sorjában hozom a rossz jegyeket és van,hogy az élethez sincs semmi kedvem és csak gubbasztok a szobámban:S
Jah és most megyek 9.-be év vesztes vagyok. Felvettek, egy olyan suliba, amibe nincs nagy kedvem járni,de muszáj,mert csak ide vettek fel,de még ide is elég nehezen akartak:/Volt egy suli ahova, nagyon szerettem volna és 2x is próbálkoztam,de semmi esélyem nem volt:(
Szia!
Nem elkeserítésképp írom, de az állatorvosi az egyik legnehezebb egyetem. A barátom végzi, de állítom, ezerszer nehezebb, mint ahogy azt az ember elképzeli.. A másik része meg az, hogy ő dolgozik gyakornokként egy rendelőben. És nem elsősorban az állatok szeretete dominál.. Leírok egy példát, bejön egy nő, kutyáját elütötték, két első lába szilánkosra tört a kutyának. Mondja az orvos, x ezerért megműti mind a kettőt, erre nő elkezd alkudozni, hogy kevesebbért, de csak az egyik lábát operálja meg, mert nincs pénze (és az orvos nem tett rá "anyagáron" kívül semmi munkadíjat.). A másik pedig az altatás. Néha indokolatlanul (költözés, állítólagos agresszív magatartás-amiből semmi nem mutatkozik meg). Csak gondoltam leírom az árnyoldalát is, minden szakmának megvan a maga gyönyörű, de a maga pokoli oldala is, és nem csak a szép oldalt választjuk, ha szakmát választunk, erre minden esetben gondolj.
A motiváció pedig megjön, csak kis célokat kell kitűzni, így több lesz a sikerélmény. Ha valóban állatorvosi pályára szeretnél menni, kis célként megjelölheted, hogy ezentúl biológiából mindig leülök és tanulok, mivel érettségizni is ebből a tárgyból fogok. Akkor a többire nem kell akkora hangsúlyt fektetni.
Ha ezt a pályát választod, az nagyon tiszteletreméltó dolog tőled, csak ne azért válaszd, mert szereted az állatokat (ez nagyon kevés), hanem mert egy jó orvos akarsz lenni, aki segít az állatokon.
szia!
van egy nagyon jo konyv! mihasznak enciklopediaja, vannak zsenik akikrol gyerekkent senki nem gondlota volna hogy Picassok vagy Da vincik lesznek.
es ne azert tanulj hogy jo allasod legyen vagy hazad. mert ez nem igy mukodik, olyat tanulj ami igazan erdekel,ha kivancsi vagy valamire erofeszites nelkul megtanulod.
persze az alamidert tenned, kiskepzoben vegeztem de rengeteg munkat fektettem bele hogy felvegyenek.
azt hiszem mindent elmondtak mar az elottem hozzaszolok, szoval sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!