Miért gond az egyre több kóbor állat?

Ha nem emberi szempontból nézzük, akkor semmi probléma nincs. Ha kihal a fajok 99%-a, közöttük az ember is, az nem feltétlenül baj, a maradék 1% annál nagyobb életteret nyer. Sőt ha a teljes földi élet megszűnik, az sem baj. Ki számára lenne az?

Baj csak valaki szemszögéből lenne baj, azért baj, mert rá negatív, nem kívánt hatással van. Az ökológiai egyensúly is az ember szempontjából baj, az emberre nézve vannak negatív hatása. Amúgy ha az ökológiai egyensúly felborul, sokszor új egyensúly áll be, csak ez nem biztos, hogy emberi szemmel nézve olyan tetszetős. Ugye a madarak egy jelentős része rovarokkal táplálkozik. Elszaporodnak a macskák → jelentősen lecsökken a madárállomány → jelentősen nő a rovarok száma, hiszen kevesebb természetes ellenségük marad. Az eredmény: megesznek a szúnyogok.

De van az emberi tevékenységnek más területei is, aminek következményei károsak. Pl. Velencének anno rengeteg fára volt szüksége, részben a város cölöpeihez, részben a hajókhoz. A horvát hegyeken komplett erdőket vágtak ki. Ennek eredményeként az esővizet nem fogta meg a növényzet, az esőzések szépen lassan lemosták a termőtalajt a hegyekről, ahol a csupasz kőzetréteg maradt. Ma ezeken a hegyeken nincs termőtalaj, nem marad meg semmi, se fa, se szőlő, se bármilyen ehető növény. Nyilván emiatt kevesebb embert tud eltartani élelmiszerrel a terület, ami azért gond, szerencsére tudnak élelmiszert importálni. És kell hozzá pár ezer év, mire esetleg újra termővé válnak a mai kopár területek.

Vagy Magyarországon az utóbbi időben kezelhetetlen probléma a harlekin katicák, meg a poloskák inváziója. Mert ezt máshonnan cipeltük be, a mi ökológiai rendszerünkben ezeknek nincsenek természetes ellenségei, amik szinten tartanák a populációt, így invazív módon elszaporodtak. Ez oké, csakhogy ősszel ezek szeretnek elbújni, menedéket keresni télire, így ellepik a lakásokat, ami pszichésen is zavaró emellett még hangosak, büdösek is, nem hőn áhított háziállatnak számítanak.

Vagy a világ számos területen probléma az elsivatagosodás, ami megint az emberi tevékenység következménye. Az meg megint probléma, ha a talajban nincs elég ásványi anyag, hogy alkalmas legyen növénytermelésre, nincs elég növény, ami alkalmas lenne állattenyésztésre, így az ott élők meg éheznek, rosszabb esetben éhen halnak.

Meg van egy áttételes hatás is. Az ökológiai egyensúly felborulásának sokszor következménye egy-egy faj kipusztulása, vagy egy-egy fajta eltűnése, faj genetikai sokszínűségének csökkenése. Lehet, hogy az emberre ez adott esetben nincs negatív hatással, de lehet, hogy megváltozott viszonyok mellett sok faj nem tud megfelelően alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, nyilván kevesebb faj esetén kevesebb faj van, ami túléli egy drasztikusabb lokális, vagy globális változást. Ez meg megint újabb fajok kihalásához vezethet. Lehet régen volt vagy 500 különböző féle kukoricafajta. Ma meg lehet, hogy jellemzően néhány tucat kukoricafajta van csak. Ha most jön egy olyan kórokozó – mondjuk egy mutációnak köszönhetően –, ami a kukoricafajták 95%-át elpusztítja, akkor lehet, hogy 2 kukoricafajta lesz csak. Míg ha 500 féle kukoricafajta lenne, akkor maradna még 25 különböző kukoricafajta. Oké, idővel a 2 fajtából 10 lesz, a 25-ből 160 fajta, de aztán jön egy újabb kórokozó… Gondolj csak a filoxérára, ami az 1800-as évek végén a szőlők 2/3-át kipusztította. Szerencsénk volt, mert voltak olyan szőlőfajták, amik ellenállóbbak voltak, így ezek oltványozásával a szőlőfajták igen jelentős része megmenthető volt. De ha nincs ekkora változatosság, akkor lehet, hogy ma nem lenne szőlő.

Egyébként nyilván ez megint csak az embernek volt jó. A filoxéra egy rovar (szőlőgyökértetű), a mi mentőakciónknak köszönhetően pl. Magyarországon az 1970-es 80-as évekre szinte teljesen eltűnt ez a kártevő. Neki pl. ez nem volt annyira jó. Nekünk viszont igen, mert mi lenne nélkülünk szőlő, így bor nélkül…