Ti hogy látjátok éreztétek már ezt? (regény)

Éreztétek már hogy valami nagyon nincs rendbe ezzel a világgal. Valami amit nem lehet nagyon megmagyarázni csak érezni. Valami olyasmi, hogy tele van paradoxonnal a világ. Bunkó férfiaknak van párja az okos műveltnek meg nincs. Vagy hogy szorgalommal max egy bizonyos szintig lehet eljutni de lopással csalással könnyebb a legjobb helyeket elfoglalni. Vagy itt az internet mégis a 90 százaléka hülyeséggel van tele. Vagy hogy a vallás és a biológia szöges ellentétben van. Vagy bár a bolygó uralkodó faja lettünk, van írásbeliségünk, morális érzetünk, bűntudatunk stb a szexuális indíttatást nem bírjuk leküzdeni - s bárhogy lehet magyarázni ez állati reflex, ösztön.

ha sokat gondolkodsz egy adott dolgon az olyan mintha sokat néznél valamit és teljesen elveszti az e világi formáját. Pl ha azon gondolkodok hogy a párkapcsolat is mennyire önző igazából. (csak azt akarjuk legyen mellettünk valaki)Vagy a gazdaság, a pénz zsetonok gyűjtögetése és ezek a zsetonok beválthatók mindenre. Az emberek tényleg képesek ezekért a zsetonok miatt mindent megtenni.

Minnnél többet gondolkodom az életen - annál mocskosabbnak tűnik az ember és természete, mimnél több filozófiát ismerek meg annál értelmetlenebbnek tűnik az élet mert látható hogy mint egy gyurma bárhogy formázható és a hedonizmustól-a kapital liberalizmusig (piacgazdaság) rá lehet húzni. Minnnél többet gondolkodom a világon annál nagyobb káoszt látok -mert amit munkának gondolunk közben az is káosz. Minnél többet gondolkodom az életen annál jobban kiábrándulok belőle.