Van olyan terület a Földön, amely nem tartozik egy nemzethez sem?

A nemzetközi vizek ilyenek, illetve a táblázatban pirossal soroltak nem tartoznak senkihez (a víz felszíne és az űr, és minden Földön kívüli terület:

[link]

A cikkben fentebb van három szárazföldi példa is, amelyik nem tartozik nemzethez, vagy egy ország által el nem ismert így fiktív államhoz tartozik:

[link]

A tengerek és óceánok tengerjog alapján nemzetközi vizeknek számítanak. (A tengerpart 24 tengeri mérföldes sávja tartozik egy adott államhoz. De ez sem ennyire egyszerű, a kérdés, hogy milyen szempontot nézünk.)

Ami több államhoz tartozik, az leginkább vitatott státuszú területek. Ezek is leginkább két kategóriára oszthatók. Az egyikben valamelyik állam elismerése vitatott, néhány ország elismeri az adott államot, mások nem. Pl.: Katalónia, Palesztina, Koszovó, Kurdisztán, Krími Köztársaság, Tajvan, Abházia stb…

A másik kategória, mikor egy területre két nemzetközileg is elismert állam tart igényt. Nyilván területi háborúknál ez jellemző, de tartósabb béke esetén is vannak ilyen területek. Pl.: Golán-fennsík, Falkland-szigetek, Dzsammu és Kasmír, de akár még Gibraltárt is. Lásd még: [link]

Van azért vicces jellegű ilyen terület is. Lásd: [link]

Olyan szárazföldi terület, amire egyik állam sem tart igényt, nem sok van:

1. Antarktisz 150°W és 90°W közötti területe.

Ugye szárazföldről van szó, még ha jég is takarja. Az Antarktisz különböző „szeleteire” különböző államok tartanak igényt, sőt vannak itt is területi viták, el nem ismert területigények. De van egy rész, amire valahogy senki csapott le. Egy 1959-es szerződésben megállapodtak az államok, hogy senki nem tesz területi követelést erre a területre. Kivéve az USA és a Szovjetunió, ők fenntartották maguknak a követelés benyújtásának jogát. De ténylegesen nem tartozik ez a terület egyik államhoz sem, a területkövetelés jogával ténylegesen végül – tudtommal – nem élt senki.

De úgy az egész Antarktisz speciális eset, a nemzetközi jog speciális módon rendelkezik erről.

2. Bir Tawil.

Egy kb. 2000 km² területű, teljesen sivatagos, lakatlan területről van szó Egyiptom és Szudán között. A keletkezését egy határvitának köszönheti. Amíg Egyiptom és Szudán más-más határvonalat vesz alapul a saját területének meghatározásához. A kettő között van egy átfedés. De amíg az így kialakult egyik területrész területi vita tárgyát képezi, a másik ebből adódó területre egyik ország sem tart igényt. Persze voltak, akik nagy nehezen eljutottak erre a területre, és kikiáltották a saját államukat. De ezt kb. senki nem veszi komolyan.

3. Gornja Siga (Liberland)

Egy 7 km²-es területről van szó, ami finoman szólva nem nagy. Szintén egy területi vita során keletkezett, Szerbia és Horvátország között, a Drávaközben, egy holtág ölelésében. Itt egy sajátos patthelyzetről van szó. Szerbia határként a Duna középvonalát szeretné elismertetni. Ezzel szemben Horvátország ragaszkodik egy sokkal tekervényesebb, a történelem során kialakult határvonalhoz. Ha Horvátország fejezné ki a területi igényét ezen terület felett, azzal felrúgná a saját elvét, történelmileg ez a terület nem tartozott Horvátországhoz. Ha Szerbia nyújtaná be a területi igényét, akkor felrúgná azt az elvet, hogy a Duna középvonala legyen a határ, hiszen ez a terület a Duna másik oldalán fekszik. Egyik államnak sem érdeke területi igénnyel fellépnie, mert azzal más területek fölötti igényének jogosságát veszítené el.

Ez a terület sem teljesen mondható senkiföldjének. Itt is volt olyan ember – a cseh Szabad Polgárok Pártjának egy tagja –, aki kitalálta, hogy akkor ezen a területen egy új államot alapít. Ennek az új államnak a neve Liberland Szabad Köztársaság. De ezt az új államot sem veszi túlzottan komolyan egyetlen állam sem. Inkább volt ez afféle médiahack, mintsem komoly szándékú államalapítás.