Hogyan enyhítsem a hiányukat? Nagyon szeretem őket.
Elballagtam az általános iskolából,és van 1 tanárnő,aki valamiért jobban hiányzik,mint bárki más.Megmagyarázni ezt nem tudom,nem is akarom,egyszerűen nagyon szerettem és szeretem a mai napig is,és írtam neki egy búcsúzó e-mailt,amiben leírtam,hogy mit gondolok róla,ő meg erre visszaírta,hogy nagyon szeret,és kívánt minden jót(hogy megtaláljam a számításaimat az életben).És ugye ez a levelezés akkor volt,mikor már jól tudtam,hogy hányas leszek a tantárgyaiból(szóval le voltam zárva,tehát nem nyalásképpen írtam neki,amit írtam).És a levelezés után nem sokkal pedig említettem neki,hogy írta ugye,hogy "Nagyon szeretlek..",és erre azt mondta,hogy "Persze" és megfogta a fejem mindkét kezével..aztán azt mondta h én egy aranyos csaj vagyok.És utána sajnos megszakított egy időre minket az igazgató,de hála ég,utána még volt bátorságom kimondani neki,hogy "Én is szeretem magát!",és akkor megöleltem,és ő is rendesen visszaölelt,nem tartózkodott..DE MOST NAGYON HIÁNYZIK MEGINT!!:(:(
Aztán vannak még sokan,akik hiányoznak..én ezt aligha tudom feldolgozni,ha csak nem mondotok egy jó tippet,hogy hogyan enyhítsem a hiányukat??Főleg a tanárnőét??
Jelzem lány vagyok,és nekem mindenem a szeretet!
A barátaimmal megtudom beszélni a találkozót..de egy tanárral..hát egy kicsit furcsa lenne,ha felhívnám vezetékesen,hogy szeretnék találkozni vele..
..főleg,hogy nem régen volt a ballagás..:(:S
Amúgy meg a banketten is jót szórakoztunk..:D az egész csapat együtt volt végre!Olyanok voltunk,mint egy nagy család,"fél szavakból is megértettük egymást"..
FÁJ!HIÁNYZIK!MIT TEGYEK?:(:(
Jövő szeptembertől pedig jön egy új,egy más iskola..egy nehezebb korszak..4 hosszú év..
És 2015-ben remélem összejön a banda újra!ANNYIRA SZERETNÉM!
Hogy enyhíthetném a szomorúságot??Kit öleljek,ha más ölelésére most nem vágyok?
Van pasim,de az más dolog,az nem a szeretet,nem a kötődés.Az a szerelem(az meg úgyis porig ég),szóval ez van:S
SEGÍTSETEK!Nem akarok önsajnáltatónak tűnni,de lehet,hogy sikerült..:(
válasza: válasza: válasza:Jó neked! :) Mármint olyan értelemből, hogy jó osztályod volt, és voltak jó tanáraid is, és mindenkit szeretni lehetett.
Nekem olyan osztályom volt, hogy 3-4 emberrel beszélek néha és tartom a kapcsolatot, a suliban is csak velük voltam, a többieket mind utálom és nem vagyok kíváncsi se az osztályra, se a tanárokra, se az iskolára. Igaz, én már 1 éve ballagtam 8.-ból, de ballagás után sem gyötört a vágy, hogy lássam újra az osztályom, inkább örültem, hogy vége!
Szerintem örülj, hogy ilyen jó volt az osztályod, és egy jó közösség része voltál. Az osztállyal szerintem még találkozhatsz bőven bármikor, a tanárnőt is néha meglátogathatod a suliba, esetleg egyszer elmondhatod még neki, hogy szeretnél vele még találkozni néha, mert tiszteled őt és megkedvelted, és nem szeretnéd, ha megszakadna a kapcsolat. Szerintem megérti ezt, nagy valószínűséggel bele is egyezik, hogy néha találkozzatok. :)
Szóval szerintem ne gyötörd most magad, bár nyílván ez a fura érzés még benned lesz 1-2 hétig!
Tudom milyen rossz érzés kering most benned, én is így éreztem, mikor pl. legelőszőr hazajöttem egy táborból. Jó volt a társaság meg minden, és elkeserített az, hogy egy hét volt az egész, és kész. Hiányzott minden. Ez az érzés pár hét után elmúlt, de minden évben előjött tábor után, míg fokozatosan el nem múlt. A végén már tábor után nem sajnáltam, hogy vége a tábornak, hanem örültem, hogy megint voltam, jó volt, stb. :)
Szerintem, nálad is elmúlik ez az érzés hamarosan, lehet, hogy néha még elő-elő jön, de idővel teljesen elmúlik. Persze ettől még emlékezhetsz a szép pillanatokra, és tarthatod a kapcsolatot mindenkivel! ;)
Amúgy mikor nekem ilyen érzésem volt, olyankor csak merengtem, végiggondoltam mindent, ami történt, és nálam ez segített, örömmel töltött el.
15/F
Engem is örömmel tölt el,és nevetek már egypár dolgon..a véletleneken,amik nem léteznek..:)
És jó tudni,hogy még fiú is lehet így,köszönöm a válaszát mindenkinek,főleg neked,kedves utolsó.
De nem merem neki azt mondani,hogy találkozzunk,vagy valami,mert az egy kicsit talán szemtelen lenne.Viszont ha abba a városba leszek,ahol ő lakik,akkor arra járok,amerre ő lakik,akkor talán majd megmondom neki,hogy jöjjön le,mert xy dolgot nem találok és mutassa meg,hogy hol van.És ezzel az ürüggyel beszélgetek vele.:)
Van még tipp??Vagy valami egyéb vigasztalás,amivel tudom enyhíteni a hiányukat?:S
válasza:áh nekem a töri tanárom megy el:((
imádtuk :DD nagyon nagy beszólásai voltak meg minden
♥♥
válasza:"És jó tudni,hogy még fiú is lehet így..."
Ha a "lehet így" alatt arra gondolsz, hogy egy fiú is érezhet így, lehet szomorú, hiányozhatnak neki dolgok, akkor erre csak azt tudom mondani, hogy szerintem ez természetes. :)
Végülis nem szobrok vagyunk, hanem érző lények... csak a társadalom azt diktálja belénk, hogy egy fiú nem sírhat, nem mutathatja ki az érzelmeit, stb. Pedig szerintem ez természetes. Persze az már gond, ha mindenen érzelgősködik, de ha néha kimutatja az érzelmeit, attól még férfi marad, nem lesz gyáva nyúl. :P
15/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!