Mennyi az utazási költség?

Jogszabályok határozzák meg, hogy a munkavállaló részére a munkába járáshoz mikor jár saját gépkocsi költségtérítés, és hogy mennyi a kötelezően fizetendő összeg.

A.)

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §-a szerint ilyen költségtérítés akkor jár, ha

„a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést¹;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.”

¹ Ugyanezen kormányrendeletben van:

„2. § E rendelet alkalmazásában:”

„g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja;”

B.)

A kormányrendelet szerint a fenti esetekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka jár ← 4. § (1)

Az Szja tv. szerinti összeg 15 Ft/km. Ennek 60%-a (0,60*15 =) 9 Ft/km.

C.)

A fenti esetekben és 9 Ft/km költségtérítés jár, ezt lehet kérni, a jogszabályokra hivatkozva.

A munkáltató bővítheti a járandósági feltételeket és a térítendő összeget is, de annak adóügyi következménye van.