Miért ennyire furcsa az időjárás?

Nézzük a számokat.

A 1900-tól 2010-ig Budapesten így alakult a hőmérséklet:

Decemberi átlaghőmérséklet: 1,5°C (2°C-os szórás)

Januári átlaghőmérséklet: -0,3°C (2,6°C-os szórás)

Februári átlaghőmérséklet: 1,6°C (2,8°C-os szórás)

A három hónap összesített átlaghőmérséklete: 0,9°C (1,74°C-os szórás)

Az idei tél:

December: 2,7°C (Az átlagnál 1,2°C-al melegebb. A decemberek 72%-a ennél hidegebb, 28%-a melegebb volt.)

Január: 0,9°C (Az átlagnál 3,4°C-al melegebb. A januárok 90%-a ennél hidegebb, 10%-a melegebb volt.)

Február: 0,8°C (Az átlagnál 0,8°C-al hidegebb. A februárok 38%-a ennél hidegebb, 62%-a melegebb volt.)

A három hónap együtt: 0,9°C (Az átlagnál 1,3°C-al melegebb. A telek 77%-a ennél hidegebb, 23%-a melegebb volt.)

Röviden a szokásosnál egy kicsit melegebb decemberre és januárra a szokásosnál kicsit hidegebb február jött. A tél az átlagosnál kicsivel melegebb volt, de nem extrém módon, kb. minden negyedik tél ilyen, vagy még ennél is melegebb volt 1900 óta.

Egy hét alatt a többszörösével változik a maximum vagy a minimum hőmérséklet, mint amennyit az átlaghőmérséklet emelkedik. Ezt pontos mérések nélkül aligha fogja bárki is érzékelni. A szubjektív emlékekre azért nem szabad hagyatkozni, mert „csalnak”. Nyilván sokkal emlékezetesebb egy hóeséses karácsony, mint egy szürke, így hajlamos az emlékezetünkben felülreprezentálódni.

Az tény, hogy a hőmérséklet emelkedik, ezt nem akarom elvitatni. De ha a tényeket, a számokat nézzük, akkor korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt az emberek hajlamosak szubjektíven megítélni. Nem, nem lesz 10 év múlva 30°C télen. De lehet, hogy 0,9°C helyett 1,1°C lesz az átlaghőmérséklet. Azt az átlagosan 0,2°C hőmérséklet növekedést nem hiszem, hogy éreznéd a bőrödön. Globális hatása viszont annál nagyobb tud lenni, tehát a pár °C-os földi átlaghőmérséklet emelkedés súlyos probléma. De ahhoz kevés, hogy az ember közvetlenül érzékelje.