Egyeseknek miért olyan könnyű?

Én is tudom, hogy miről beszélsz. Én ugyan még nem nőttem fel, de a szüleim válóperének nem rég lett vége... Két évig húzódott. És nem csak egy átlagos válás volt, amiben a gyerek mindkét szülő szeretetét élvezte... Nem, nem. Apukám + a szülei folyamatosan fenyegettek engem, illetve mindennek lehordták anyukámat + a családját. Tehát nekem sem volt könnyű, és a következmények még mindig rajtam csattannak, de a helyzet egyre jobb, tehát úgy érzem, ez az ügy kezd megoldódni.

A külsőről pedig annyit, hogy nekem ugyan a fogaimmal nincs baj, és szemüveges sem vagyok (bár lehet, hogy az leszek, és ezt nem alaptalanul mondom), de én is kövérnek érzem magam (na jó, azért annyira nem vagyok kövér, de fölösleg van rajtam, bőven), és nekem is pattanásos a fejem, sőt, a ragyanyomkodás miatt van rajta 1-2 kisebb, nem túl feltűnő heg is. Nem tartom magamat szépnek, sőt, egy átlagos hétköznap rútsági verseny győzteseként festek. Az arcom asszimetrikus, és bár nem olyan feltűnő, hogy az orrom balra ferdül, a felső ajkam jobb fele pedig vastagabb, mint a bal, engem igenis zavarnak ezek a dolgok.

A baráti köröm pedig olyan, hogy nincs is igazi barátom, talán 1-2 személy akad, akivel valamilyen szinten szót értek... Az osztály többi része pedig csak kihasznál, mert tudják, hogy mindenkinek adok mindent, és próbálok minél többet segíteni.

Neked csak azt tudom tanácsolni, hogy ha kövérnek érzed magad, fogyózz egy kicsit, a pattanásokat kenegetsd valamivel (nekem az Aknesol nagyon bejött), és ha zavar a szemüveg - bár szerintem nem gáz -, akkor hordj kontaklencsét... Vagy alkalmazd a jól bevált lézeres műtétet. Egyébként ha szerencséd van, még az is előfordulhat, hogy néhány szabály betartásával megjavul a szemed, és eldobhatod a szemüveget.