Ti mit gondoltok erről?

Végzős diák vagyok, elég nagy vizsgadrukkal. A helyzet az, hogy mindig egész jó tanuló voltam, 4-es 5-ös év végi osztályzatokkal, viszont nem minden érettségim sikerült úgy ahogy kellett volna. A történethez hozzátartozik hogy egy olyan osztályba jártam ami tele van zsenikkel. Olyanokkal akikbe kevés empátia szorult. Az osztályfőnököm 4 éven át gyalázott az egész osztály előtt, persze nem csak engem, hanem még pár embert rajtam kívül, de a született zseniket mindig az égig magasztalta. Az igazgató is hasonlóan tett, hiába tettek elfogadhatatlan dolgokat, hiába bántak úgy egy-két tanárral hogy én szégyelltem magamat helyettük, mivel hírnevet hoztak az iskolának sose kerültek bajba. Meg tudom ezt érteni, csak igazságtalannak érzem. Tudom, sok helyen van ez így, én mégis képtelen vagyok ezt elfogadni. Mivel az egyik érettségim kivételesen rosszul sikerült, pont az amiből emelteztem, így nagyon szégyellem magam, és kicsit tartok is az érettségi átadásától. Reménykedem ugyan hogy az osztályfőnököm nem fog nekem semmit se mondani, sem más, de valahol tudom, hogy erre kevés az esély. Nagyon jó szüleim vannak, elfogadják hogy ez így történt, és a továbbtanulást is készek fedezni anyagilag. De akkor is még ha azt is mondják, hogy nem így van, nem akarom hogy szégyenkezzenek miattam. Tudom, hogy én szúrtam el, és már-már el is fogadtam hogy így történt, persze még ostorozom miatta magam és valószínűleg életem végéig ott lesz a fejemben a gondolat hogy valahol én szúrtam el, de próbálok minél hamarabb túllépni rajta. Csak az érettségibizonyítvány átadása az ami miatt ez nem megy. Sajnos még mindig azzal foglalkozok hogy mit fog szólni az osztályfőnök, az igazgató, ugyanis édesapám ismerőse, és mit fognak a többiek ha valahogy megtudják. Tudom, hogy később nagyobb problémáim is lesznek, és hogy őket sem fogom sűrűn látni, ráadásul ők sem foglalkoznak ilyenekkel, megvan a maguk baja, de akkor és ott, egy pillanatra mégis kínos lesz ez nekem. Előre is köszönöm a választ!