Hogyan tudnám elérni, hogy ne érdekeljen az emberek véleménye?

Érdekeljen az emberek véleménye. Mindig hallgasd meg, és próbáld megérteni mások véleményét. Ha nem érted a vélemény okát, akkor puhatold ki, hogy mi alakította ki az adott véleményt. Lehet, hogy egy vélemény negatív érzelmeket vált ki az emberből. Ezt kell elkerülni. Ha a vélemény mondjuk olyan kritikát tartalmaz, ami jogos, akkor próbáld leszűrni belőle a tanulságot, változtatni azon, amin érdemes. Ha nem tudsz vagy nem akarsz változtatni, akkor sem fogod bántónak érezni a kritikát, hiszen a valóságot tárja eléd. Ha egy vélemény olyan kritikát fogalmaz meg, ami nem jogos, akkor érvelj a saját álláspontod mellett, mutass rá, vagy bizonyítsd be, miért gondolja a másik rosszul azt, amit gondol. Ha biztos vagy abban, hogy te látod jól a helyzetet, és a másik látja rosszul, akkor nem fog zavarni a kritika sem, könnyebb lesz figyelmen kívül hagyni.

(Amúgy a pozitív véleményekkel is így kell eljárni, ott is mérlegelni kell, hogy a vélemény mennyire jogos, és nem fürdőzni abban a dicséretben, amit nem érdemeltél meg, mert ez is helytelen önértékeléshez, hibás szemlélethez, hibás elhatározásokhoz, döntésekhez, hibás tettekhez fog vezetni, röviden szenvedéshez.)

Mások véleménye fontos, abból nagyon sok visszajelzést kaphat az ember, és hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön, jobbá váljon. De ne szolgáld ki mások véleményét. Ne akarj megfelelni mindenkinek. Legyen egy saját értékrended, világképed, legyenek saját magad választotta céljaid, és ezeket ne hazudtold meg pusztán azért, hogy valaki jobb véleménnyel legyen rólad. A véleményt mentálisan dolgozd fel, ne érzelmileg. Az sosem jó, ha az emberben az érzelmek határozzák meg a gondolatokat, a helyes hierarchia, ha az ember gondolatai határozzák meg az érzéseit.

Bízz magadban,és CSAK a negatív véleményt hagyd figyelmen kívül! A pozitívat fogadd el!

Legyél magabiztos és ....d le a világot!

Csak az érdekeljen, amelyik neked jólesik! Ha megdicsérnek, igenis hidd el,és csak a jót! Rosszat azért mondanak valakiről mert irigyek,nincs önbizalmuk és könnyebb kritizálni, ítélkezni.

Ne legyél önkritikus, inkább becsüld magad nagyra,és könyvelj el minden negatív kritikát irigységnek,és sose vedd őket komolyan!

#4, #5:

Valaki mondjuk énekel. Szeret énekelni. Csak az a gond, hogy nem tud, nincsenek meg hozzá az adottságai, de még annyira sem, hogy felfogja, hogy ő nem tud jól énekelni.

Te ezt az embert most arra ösztönzöd, hogy aki megdicséri, hogy jól énekel, kizárólag azt fogadja el, sőt azt higgye is el. A negatív véleményt – ami kimondaná az !igazat! –, azt ne fogadja el, mert bizonyára csak irigy, meg különben is könnyű kritizálni. Igen könnyű kritizálni, de ettől még a kritika lehet jogos. Az fel sem merül, hogy esetleg pont a negatív véleménnyel akar jót a másiknak, hogy amúgy igaza van, jogosan alakít ki kritikus véleményt?

Pont ez a baj egy csomó X-Faktorba, meg Megasztárba jelentkező emberel, hogy a környezetük – hogy meg ne bántsa az illetőt – kizárólag pozitív véleményt mondtak az énekhangjáról, így el is hitte, hogy jól énekel. Vagy mondtak negatív kritikát is, csak az illető úgy gondolta, hogy „csak irigyek”, és nem hallgatott rájuk. Így aztán helytelen kép alakult ki ezekben az emberekben önmagukról. Ezért elmentek egy ilyen tehetségkutató műsorba, és egy ország előtt égtek le, és szereztek egy évtizedekig tartó traumát. Mert ott kiderült, hogy tényleg nincs jó hangjuk, a zsűri szerint se, a közönség szerint se, és ott már nem kegyelmezett senki nekik.

A véleményt nem az alapján kell megítélni, hogy neked tetszik-e vagy sem, dicsér, vagy elmarasztal az adott vélemény. Mindenkiben van olyan, amit dicsérni lehet, és van olyan, amiért el lehet marasztalni. Pont a negatív véleményekre érdemes jobban koncentrálni, és megkeresni az objektív érveket mögötte. Ha vannak, az lehetőséget ad arra az embernek, hogy egy hibát észrevegyen magában. A hiba tudatosulása lehetőséget ad arra az embernek, hogy azt a hibát kijavítsa magában, így összességében jobb emberré váljon.

Amit te írsz, az persze per pillanat nagyon kényelmes hozzáállás, de nagyon negatív következményekkel jár. Pont az önkritika hiánya, illetve a dolgok tetszik-nem tetszik alapon való megítélése azok igazságtartalma helyet, pont ezek vezetnek pofára esésekhez, sok keserűséghez, szenvedéshez, önbizalomhiányhoz. Talán pont ezért ennyire divatos ez a hozzáállás, mert az így gondolkodó embereket könnyebb manipulálni, így aztán a média, a kereskedelem, a politika is hasznot tud ebből húzni, ezért terjeszti is ezt az évezredek kvázi összes filozófiai bölcseletével ellentétes tant, hogy bármire képes vagy, hogy csak akarnod kell, hogy te egy őstehetség vagy, bármit is csinálsz, ne érdekeljen, mit gondolnak mások, te akkor is jó vagy, sőt nem is kell kitartó munka, szorgalom, akaraterő ahhoz, hogy valamit elérj. Ha kicsit jobban belegondolsz, akkor ez durván átlátszó képtelenség.