Miért nem barátkozik már velem?

Ha van pár szabad perced, kérlek, olvasd el és ha tudsz, segíts!

Én egy 14 éves lány vagyok. A legjobb(szintén lány) barátnőmmel nagyon meggyengült a kapcsolatunk(nem, nem vagyunk melegek, a fiúkat szeretjük :))

Mondom is, mi a problémám:

Már óvodás korunk óta ismerjük egymást. Olyanok vagyunk, mint a zsák, meg a foltja. Oviban és ált suliban alig tudott a sok idegen miatt barátkozni. Én ugyanígy voltam, éshát mi lettünk a legjobb barátok. Mindent elmondtunk egymásnak, örömöt, bánatot... 3. osztályban(?) el kellett mennie másik iskolába(Ausztriába o.O). Majd megőrültem, de telefonom tartottuk a kapcsolatot. Szinte mindennap lementünk a suli előtt lévő pályára és bandáztunk. Elkezdtünk biciklizni, mentünk BMX pályára is(olyan dombos bizé :D). Nyáron hetente vagy 3x is(pedig kb. 8 kilométerre van csak az odaút). Aztán széttúrták a pályát, mert kell a motorosoknak... Átváltottunk gördeszkára. Nagyon örültünk, hogy ez mindkettőnket érdekli. Majd a graffitire...(én óvodás korom óta imádok rajzolni és ez meg is látszik. Ez a téma a barátomat is érdekelte és együtt is mentünk fújkálni(nem ilyen kriksz-krakszokat, hanem portréképeket és ötletes rajzokat, árnyékokat). Rajta is meglátszott a tehetség). Más barátunk nem is igen volt. A faluban ha láttak engem, akkor már tudták, hogy ő is ott van valahol. :D

Aztán szilveszter után egyre ritkábban találkoztunk. Már csak 2 hetente láttuk/hallottuk egymást. Aztán mára már fel sem veszi a telefont. Egy hónapja elmentem hozzájuk(egy utcával arrébb lakik), hogy megkérdezzem, milyen festékeket rendeljek neki a neten.(azért mentem fel, mert 3 hétig nem vette fel a telót). Otthon voltak(ezt onnan lehet tudni, hogy bömböl a házból a Metalica :D) becsengettem, a szüleitől elnézést kértem a zavarásért(illedelmes kölök vagyok) és megengedték, hogy bemenjek. Hát, a barátom gépezik, chatel. Kérdem tőle, milyen színűt, milyen...blablabla... Megmondta, ilyet, meg olyat. Látom az asztalán a rajzait, tehát ez a művészet még mindig érdekli őt... Látsztott az arcán azért, hogy:"dolgom van, menjél már, majd később megdumáljuk". El is mentem. Pár nap múlva hozták is, amit rendeltem. Felhívtam, nem veszi fel. Hát küldök néki egy sms-t, hogy mikor akarja kifizetni. 1 hét eltelt. Semmi. Múltkor mentem egy kedvenc együttesünk koncertjére és sms formájában megkérdeztem, van-e kedve jönni, mivel csak 400 Ft volt a jegy. Visszaírt, idézem:"bocs most nemtudok menni mert egy barátom van itt". Mire én gondolatban:"Barát? És akkor én mi vagyok?(ezt nem írtam meg neki)

Azóta semmit nem beszéltünk. Egyszer volt, hogy skype-on(olyasmi, mint az MSN) beszélgettünk/volna/. Köszönök neki röviden:cs

Mire ő: cs bocs, most egy oszt. társammal online játszunk fülhalgatón

Mondtam: bocs a zavarásért. És kijelentkeztem.

Vannak haverjaim, nem arról van szó, de ők csak haverok. Ő pedig egy barát... És nemsokára teljesen elveszítem őt.(A festékek meg itt vannak a nyakamon és egyedül meg nagyon rossz elmenni festeni, még ha legális helyre is... Egész hétvégén a gép előtt punnyadok, mert senkivel nem tudok bandázni.

A pályánál szokott a fél falu(kb. velem egyidősek, oszt. társak összejönni, de ott nem tudok mit csinálni: beszélgetnek, én is odamegyek nagy pofátlanul és próbálok velük dumálni, de olyan gyorsan témát váltanak, hogy a z kész...

Ha meghalt volna valakije, vagy csak pasi ügyről van szó, tudja, hogy velem meg tudná beszélni. Mivel ő Ausztriában tanul, a nyelv miatt egy évet ismételnie kellett szegénynek :(

Nekem most lesz a ballagásom, küldtem is meghívót neki, de le se sz@rja...

Mi a baj velem? Légyszives írjátok le és azt, hogy tudnék javítani ezen.