Szellemes párbeszéd (a lombhullásról)? Többi lent

Rettegek, hogy a lombhullás miatt lom lesz a hullámból - siránkozott a fa.

Meghallotta ezt a tenger és oda kiáltott a fának: ne jajgassál te fa, mert ha hullámzok a hullád fog eszembe jutni! Inkább add oda a lombodat és cserébe szórok neked lomokat a partra! - förmedt rá újból az ijedt fára a mérges tócsa.

Segítség, segítség! - de csak ordizott artikulálatlanul a lombos kis fa.

A tenger bedühödött és akkorát hullámzott, hogy kimosta a partra az összes lomot és hullát, cserébe pedig magábal vitte a lombokat.

Egy toboz a dobozoknál látta mi történt, s énekelte: " fa és tenger, ez a lombhullás napja, hullák, lomok, lombok. Lombhullás"